Főszabály szerint egy ügyletről egyféle bizonylatot kell kibocsátani. Vagy számlát, vagy nyugtát. Mikor melyiket kell kiállítani? Erről szeretnék írni kicsit bővebben. Szabályozva van, mikor mit kell kiállítani, melyek a formai, tartalmi elemek, meddig kell megőrizni stb.
Alapvetően két jogszabály kapcsolódik ezen témához:
– az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, valamint
– a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet.
A számla és a nyugta is számviteli bizonylat. A számviteli bizonylat a 2000. évi C. törvény a számvitelről 166.§ alapján:
Számviteli bizonylat minden olyan okmány, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. Ez lehet például számla, szerződés, hitelintézeti bizonylat vagy bankkivonat. Van papír alapú bizonylat és – 2004-től – elektronikus bizonylat is.
Főszabály szerint, ha az adóalany nem köteles számlát kiállítani, akkor nyugtát kell kibocsátania. Nyugta helyett bármikor adható számla. Természetesen vannak kivételek (nem is egy).
SZÁMLA
A számlára, illetve számlázásra vonatkozó előírásokat meghatározóan az ÁFA törvény tartalmazza.
• Számla fogalma:
Számla minden olyan okirat, amely megfelel az Áfa törvény X. fejezetében meghatározott feltételeknek. A számlával egy tekintet alá esik minden olyan okirat, amely kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja.
•Számlaadási kötelezettség
Kinek kell számlát kiállítania? Az áfa adóalanynak.
Ki minősül áfa adóalanynak?
Adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. A gazdasági tevékenység magában foglalja, hogy azt nyereség elérése céljából végzik.
Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeresjelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.
Maga a tevékenység végzése lehet egyszeri, folyamatos. Ha valaki csak évente egyszer ad el egy terméket/szolgáltatást, attól még az üzletszerű lehet, hisz az eladással a nyereségszerzés volt a célja. A lényeg az alábbi három szón alapszik (nem szükséges mind a háromnak egyszerre teljesülnie):
– üzletszerű
– tartós/rendszeres
– ellenérték fejében.
A számlakibocsátási kötelezettség nem csak a számla előállítását jelenti, hanem annak a jogosult részére történő átadását, eljuttatását is magában foglalja.
A kapott előleg esetében is fennáll a számlaadási kötelezettség, tekintettel arra, hogy ebben az esetben is adófizetési kötelezettség keletkezik (hisz az előlegnek is van ÁFA tartalma). Bár meg kell jegyezni, hogy az előlegfizetéshez kapcsolódó számlaadási kötelezettség a (nem jogi személy) nem adóalany által fizetett előleg tekintetében nem általános. Ha pl. egy magánszemély bruttó 900 ezerFt-nál kevesebb összegű előleget fizet, és nem kér számlát, akkor nem kell a számlát kiállítani. Fontos azonban, hogy előlegről kiállított számlán mindig legyen feltüntetve, hogy mely ügylethez kapcsolódik.
• Milyen tevékenységekre nem terjed ki a számlaadási kötelezettség?
Az ÁFA tv. 7.§-a szerint azon tevékenységre, amely – Magyarország Alaptörvénye, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály által – nem minősül gazdasági tevékenységnek. Ez pedig a közhatalmi tevékenység, amelyet csak a közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet láthat el.
Ezen kívül nem kell számlát kibocsátani pl. a kártérítés összegéről sem, mivel az nem számít ellenértéknek.
• Mikor mentesül az áfa adóalany a számlakibocsátási kötelezettség alól?
Tehát számlaadási kötelezettsége az áfa adóalanynak van (nyilván, ha a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője tőle eltérő más személy vagy szervezet). Vannak esetek, amikor ezen kötelezettsége alól mentesül. Az alábbi három esetben nem kell számlát kiállítani:
- olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás tekintetében, amikor a tevékenység közérdekű, illetvespeciális jellegére adómentes (ÁFA tv. 85.§, 86.§ (1) bekezdése). Mint pl. egyetemes postai szolgáltatás, közszolgálati médiaszolgáltatás, OKJ szakképesítést adó oktatás, biztosítási szolgáltatás stb.
- áfával számítottan 900 ezer Ft értékhatár alatt mentesül az adóalany, ha a vevő olyan nem adóalany, aki az ügylet ellenértékét – a teljesítés napjáig – készpénzzel, készpénz-helyettesítő eszközzel, illetőleg pénzhelyettesítő eszközzel megtéríti és a számla kibocsátását nem kéri. Ebben az esetben nyugtaadási kötelezettsége fennáll. Leginkább jellemző magánszemély által történő vásárlás esetén.
- ha a nem adóalany személy 900ezer Ft-ot el nem érő előleget fizetett és az ügyletről számlát nem kér. Ebben az esetben nincs nyugtaadási kötelezettség, azonban minden ügyletet dokumentálni kell, számviteli bizonylatot kell kiállítani (pl. átadás-átvételi jegyzőkönyv).
• Számla kibocsátásának határideje
Fontos kérdés még, hogy mikor, illetve meddig kell a számlát kibocsátani.
Főszabály szerint a számlát az ügylet teljesítéséig (előleg esetén annak kézhezvételéig, jóváírásáig), de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül kell kiállítani. Mit takar az ésszerű idő? Az ÁFA tv. erre is választ ad:
- ha Közösségen belüli (89.§ szerinti) ügyletről van szó, akkor a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig,
- ha készpénzzel (készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel) történik az ellenérték megfizetése akkor azonnal,
- egyéb esetekben a teljesítéstől számított 15 napon belül
NYUGTA
Az adóalany az alábbi esetekben köteles nyugtát kibocsátani (ÁFA trv.166.§), ha a bruttó értéke az ügyletnek a 900 ezer Ft-ot nem haladja meg:
– A terméket megvásárló/szolgáltatást igénybevevő olyan nem adóalany személy, aki az ügylet ellenértékét a teljesítés napjáig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel kifizeti és a számla kibocsátását nem kéri.
Nyugta helyett az adóalany számlát is kibocsáthat.
Nyugta lehet papír alapú, valamint 2014. július 1-től elektronikus is. Nyugta – a számlával ellentétben – csak magyar nyelven állítható ki.
• Nyugtaadási kötelezettség alól mikor mentesül az adóalany?
Csak törvényi előírás alapján lehet mentesülni, egyedi engedély alapján nem. ÁFA tv. 167.§-a szerint akkor mentesül a nyugtaadási kötelezettség alól, ha
– sajtóterméket értékesít
– szerencsejáték szolgáltatást nyújt (mely a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozik)
– kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesül a termék értékesítése/szolgáltatás nyújtása (pl. italautomata)
• Milyen adatokat kell szerepeltetni a nyugtán?
Legalább az alábbi adatokat kell feltüntetni:
– kibocsátás keltét
– sorszámot
– kibocsátó adószámát, nevét, címét
– adót is tartalmazó ellenértéket
Amennyiben a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosít (jegyként funkcionál), akkor elegendő azt az időpontot/időszakot feltüntetni a nyugtán, amikor a szolgáltatás igénybe vehető.
Nyugtaadási kötelezettségnek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget a 48/2013 NGM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott adóalanyok, azon adóalanyok, akik taxi szolgáltatást nyújtanak pedig kizárólag taxaméterrel.
Ezen információkat a bejegyzés megjelenésének időpontjában hatályos jogszabályok alapján írtam, azóta nem frissítettem.
Kapcsolódó bejegyzéseim:
Számlázási változások 2014.07.01-től
Kapcsolódó jogszabályok:
– az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
– 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról
– 49/2013. (XI. 15.) NGM rendelet a taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről
– 2000. évi C törvény a számvitelről
– 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
(Ha tetszett a blogbejegyzésem és hasznosnak is tartod, kérlek oszd meg a facebook-on.)
Kommentek