Vállalkozó Anyukák

EKHO, azaz egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (2. rész)

 

  • Ekho alapja, mértéke és megállapítása (4.§)

Az ekho alapja a magánszemély bevétele (3.§ (2) alapján), csökkentve az áfa-val (amennyiben a magánszemély áfa fizetésére kötelezett). A magánszemély az ekhoalap összegéből 15% ekhot fizet, ha nyugdíjas, akkor 11,1%-ot. A kifizető az ekhoalap után 20%-ot.

A kifizető a magánszemélyt terhelő ekho-t levonással állapítja meg, abban az esetben is, ha a kifizetést számla alapján teljesíti. A magánszemély előzetesen nyilatkozhat akképp is, hogy az ekho megállapítását, bevallását, megfizetését ő maga teljesíti.

Fontos! a kifizetőt és a magánszemélyt az ekho alapját képező bevétellel összefüggésben az Ekho tv-ben szabályozott kötelezettségeken túlmenően – a mulasztási bírságot kivéve – egyéb adóval és más közteherrel összefüggő fizetési kötelezettség nem terheli.

 

  • Ekho választására vonatkozó nyilatkozat (5.§)

Az a magánszemély, aki foglalkozását munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban folytatja, az ekho választására, illetőleg mértékére vonatkozó nyilatkozatát az adóévben bármikor megteheti azzal, hogy a kifizető a nyilatkozatot a még nem számfejtett összegre veszi figyelembe. A kifizető mindaddig a magánszemély említett nyilatkozata szerint jár el az adóévben, amíg a magánszemély azt vissza nem vonja.

A magánszemélynek az adóévben esedékes további kifizetések tekintetében vissza kell vonnia az ekho választására tett nyilatkozatát, ha a bevétel nagysága alapján a továbbiakban az ekho már nem alkalmazható az adóévben, azaz az évi értékhatárt már meghaladta. A kifizető a magánszemély nyilatkozata ellenére, vagy annak visszavonása hiányában sem alkalmazhatja a továbbiakban az ekho-t, ha a magánszemély tőle származó bevétele – amely után ekhót fizetett – az adóévben az összeghatárt meghaladja.

A magánszemély nyilatkozhat úgy is, hogy a ekho megállapítást, bevallást, megfizetést átvállalja.

 

  • Ekho jogosulatlan választása (6.§)

Amennyiben a kifizetőnek tett nyilatkozata alapján a magánszemély bármely ok miattnem volt jogosult az ekho választására, de az ekho-t megfizette, e bevétel ekho alapnak tekintett részét az SZJA- kötelezettség megállapításánál figyelembe kell venni. Azaz az ekho alap 9,5%-át SZJA-előlegnek kell tekinteni. Továbbá az ekho alapnak tekintett része után 9% különadót köteles a magánszemély adóbevallásában feltüntetni és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni.

Abban az esetben, ha jogosulatlan választást az okozza, hogy a magánszemély ekho alapot képező bevétele az adóévben a jogosultsági határt meghaladta és/vagy a tevékenységére tekintettel nem tehetett volna nyilatkozatot, a magánszemély18% különadót köteles megfizetni az bevallott ekho alap után. A magánszemély SZJA- kötelezettségének megállapítása során a jogosulatlan ekho alapot képező bevételt ilyen esetben is figyelembe kell venni.

A különadóként megfizetett összeggel a magánszemély további ellátási jogosultságotnem szerez.

 

  • Az ekho-val teljesített közterhek  és azok megoszlása(8.§)

A jogszerűen ekho alapként figyelembe vett bevétel után a közterhek e törvényben szabályozott megfizetésével teljesülnek

–  a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó törvényi rendelkezésekben meghatározott, a kifizetőt terhelő közterheket,

– a Tbj.-ben meghatározott biztosítottat terhelő járulékokat érintő befizetési, illetve levonási,

–  a kifizetőt és a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadózásikötelezettségek.

A magánszemélyt terhelő ekho-ból az ekho alap 1,6%-a természetbeni egészségbiztosítási járuléknak, 9,5%-a személyi jövedelemadónnak, 3,9%-a nyugdíjjáruléknak (kivéve, ha nyugdíjasról van szó) minősül.

A kifizetőt terhelő ekho és a magánszemélyt terhelő különadó szociális hozzájárulási adónak minősül.

 

  • Ekho megfizetése és bevallása (10.§)

A kifizetőt terhelő ekho-t a kifizető az Art. rendelkezései szerint vallja be és fizeti meg.

A kifizető az ekho-t a magánszemélytől levonja és a tárgyhónapot követő hónap 12-ig fizeti meg az adóhatóság részére. A bevallást is tárgyhónapot követő 12-igteljesíti (1408, 1408M-10- sz. bevallás).

Amennyiben ezen kötelezettségeket a magánszemély átvállalta, úgy az általa megállapított ekho-t negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig fizeti meg. Az ekho alapját és fizetendő összegét negyedéves bontásban a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként az éves SZJA bevallásában (08-02 lapon) vallja be. (08-01-es lapon kell bevallani azt a jövedelmet, amelyre vonatkozóan a kifizetőnek írásban tett nyilatkozata szerint az ekho szabályai szerint tett eleget az arra jogosult magánszemély).

 

  • A magánszemélyt megillető TB ellátások (12.§)

Az állami költségvetésbe fizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult.

 

Ezen információkat a bejegyzés megjelenésének időpontjában hatályos jogszabályok alapján írtam, azóta nem frissítettem. 

Kapcsolódó bejegyzéseim:

 EKHO 1. rész

EKHO – rövid összefoglaló

 

Kapcsolódó jogszabály:

2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

 

 

(Ha tetszett a blogbejegyzésem és hasznosnak is tartod, kérlek oszd meg a facebook-on.)

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!