Adózási alapfogalmak

Egy saját vállalkozás elindításánál, mindegy milyen formában működik (egyéni vállalkozás, kft stb.) a közterhekkel kapcsolatos céges kötelezettségek megszervezése, átgondolása elengedhetetlen. Ahhoz, hogy ki tudjuk választani a részünkre előnyös adózási formát, ehhez ismernünk kell a lehetőségeinket. Ismernünk kell – többek között – az állam által „felkínált” adózási formákat, adónemeket (eva, kata, tao stb.), ezek feltételrendszerét, mértékét, számítási módját…

Az állam mindenből kéri a maga részesedését (nettó bevétel után, nyereség után), s őmaga mindezért nem tesz semmit. Viszont, ha mi bújunk ki fizetési kötelezettségeink alól, komoly bajba is kerülhetünk. Onnantól kezdve, hogy céget alapítottunk bevallási, bejelentési, fizetési kötelezettségeink keletkeznek. Kötelezettségeink elmulasztása (az állam felé) pedig minden esetben következményekkel jár (bírság, végrehajtás stb.). De az állam nem hagy magunkra, nem engedi, hogy hibázzunk, mert ellenőriz is, ha úgy tartja jónak.

Persze nem szükséges a cégvezetőnek, tulajdonosnak adószakértőnek lennie, de az adózási alapfogalmak ismerete elengedhetetlen, hiszen a vállalkozás döntéseinél figyelembe kell venni a közterheket, az „állami részesedést”.

Magyarországon nagyon sokféle adónem létezik, rengeteg féle formában szedi be az állam, azt, ami őt megilleti. Az adórendszer rendkívül bonyolult és összetett. Legfőbb ismérve még továbbá – ha ez még nem lenne elég -, hogy állandóan változik. Nehézséget jelenthet az is, hogy egy adott témában nem elegendő egyetlen egy jogszabály ismerete, hisz némely jogszabályok összefüggnek egymással. Nekem személy szerint a kedvencem, hogy egyes jogszabályokban bizonyos fogalmak nem ugyanazt jelentik, illetve nem pontosan ugyanazt. Ember legyen a talpán, aki képes ezt mind érteni, követni, fejben tartani. Egy vállalkozónak inkább rálátással kell bírnia az adózás céges folyamatára, az adószabályok vállalkozására gyakorolt hatásaira, egyszerre kell látnia az egészet, ugyanakkor tevékenysége által meghatározott legapróbb részletét.

Összegyűjtöttem a legfontosabb jogszabályokat, amelyeket itt tudod megnézni.

Most pedig nézzük a legfontosabb alapfogalmakat.

• adórendszer: egy adott államban adott időszakban hatályban lévő adók és a rendszert működtető adóhatóság összességét jelenti.
• adójog: az adózást szabályozó anyagi és eljárásjogi normák által létrehozott jogviszonyok összessége. Ide tartoznak az adórendszerre, az adóztatási alapelvekre, adóigazgatásra vonatkozó normák is.
• adójogi norma: az adójogviszony alanyainak jogait és kötelezettségeit szabályozzák.

• adó: a közhatalom által megállapított közteher. A magyar szabályozás (Art.) alapján adónak tekintendő a járulék, illeték is, de az adóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a költségvetési támogatásra is. Tágabb értelemben ide tartozik a vám is.

Az adót többféleképpen csoportosíthatjuk. Egyrészről megkülönböztetünk központi adót (szja), helyi adót (iparűzési adó). Másrészről beszélünk közvetlen adóról, mely esetben maga az adóalany a teherviselő (tao), illetve közvetett adóról (áfa), melynél az adóalanytól különböző személy a teherviselő. 

• adó tárgya: valamilyen jövedelem, jogviszony vagy ügylet, amiből az adófizetési kötelezettség keletkezik.
•  adóalany: az a személy – magánszemély, jogi személy -, aki az adó fizetésére köteles, vagy akire az adót megállapító jogszabály hatálya kiterjed.
• adó mértéke: az a százalékos kulcs, vagy tételes pénzösszeg, amit az adóalanynak az adóalapra vetítve fizetnie kell.
• adóazonosító jel: az adókártya által tartalmazott tízjegyű szám, amely a magánszemély adózó azonosítására szolgál
• adószám (11111111-2-33): a gazdálkodók egységes azonosítását szolgáló 11 jegyű szám. Három, egymástól kötőjellel elválasztott részből áll. Az első rész az adózó nyolc számjegyű egyedi azonosítója, a második rész, a kilencedik számjegy az áfa-kód, mely az áfa-jogi státusra utal, a harmadik rész az adózó székhelye szerint illetékes területi adóhatóság kódja.
• közösségi adószám: a tagországok közötti áru- és szolgáltatásforgalomban alkalmazott adóazonosító szám
• adómegállapítási módok: hazánkban többféle adómegállapítási mód ismert, a legelterjedtebb az önadózás rendszere, amikor az adóalany maga állapítja meg az adóalapját, a fizetendő adó összegét (szja, ta, hipa). Létezik adókivetés,adókiszabás, amikor az adóhatóság állapítja meg az adóalap után fizetendő adót (vagyonszerzési illeték).
• adókötelezettség: ez többet jelent, mint az adófizetési kötelezettséget. Az adókötelezettség fogalma átfogja:

            a) bejelentésre, nyilatkozattételre

             b)adómegállapításra,

             c)bevallásra,

             d)adófizetésre és adóelőleg fizetésére,

             e)bizonylat kiállítására és megőrzésére,

             f)nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre),

             g)adatszolgáltatásra,

             h)adólevonásra, adóbeszedésre,

            i)pénzforgalmi számlanyitásra

vonatkozó kötelezettségeket. (Art. 14.-15.§)

• adóalap: Az adó alapja a pénzben vagy más mértékegységben kifejezett mennyiség, amelyre a fizetendő adót kiszámítják.
• adómentesség: az adó megfizetése alóli mentességet jelent az adóalany számára. Van alanyi adómentesség (maga az adóalany mentes) és tárgyi adómentesség (az adó tárgya mentes).
•  adókedvezmény: a fizetendő adó összegét csökkentő jogcím, amelynek feltételeit jogszabály állapítja meg. Az ún. adóalap-kedvezmények nem az adót, hanem annak alapját csökkentik.
• adóztatás: az adók megállapításával, bejelentésével, beszedésével, nyilvántartás vezetésével, bevallással, adók kezelésével, ellenőrzésével összefüggő tevékenység
• elévülés: az elévülés valamely jog, állam előtti érvényesíthetőségének időmúlás következtében történő megszűnését Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog – ha törvény másként nem rendelkezik – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt.
• adótartozás: esedékességkor meg nem fizetett adó és jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás.
• késedelmi pótlék: az adó késedelmes megfizetése esetén határozzák meg.
• önellenőrzési pótlék: akkor fizetendő, ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást helyesbíti.

(Ha tetszett a blogbejegyzésem és hasznosnak is tartod, kérlek oszd meg a facebook-on.)