Kicsit hosszúra sikeredett a bejegyzésem. Ennek leginkább az az oka, hogy nem csak az alapokat szeretném megosztani Veletek, hanem olyan információkat, amikre jobb odafigyelni. De még így is kihagytam sokmindent…. pedig ez az adónem nem is foglal el olyan sok helyet a Gjt-ben.
A adó mértéke függ egyrészről a kW-ban kifejezett teljesítményétől és a környezetvédelmi osztályjelzéstől. (Gjt. 17/E.§)
| Gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) | „0”-„4” osztályjelzések esetén | „6”-„10” osztályjelzések esetén | „5”; „14-15” osztályjelzések esetén |
| 0-50 | 16 500 Ft | 8 800 Ft | 7 700 Ft |
| 51-90 | 22 000 Ft | 11 000 Ft | 8 800 Ft |
| 91-120 | 33 000 Ft | 22 000 Ft | 11 000 Ft |
| 120 felett | 44 000 Ft | 33 000 Ft | 22 000 Ft |
Főszabály szerint az adó tárgya a SZJA törvény szerinti személygépkocsi (SZJA tv. 3.§ 45. bekezdés), kivéve a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsit,
Tehát, azok a személygépkocsi, amelynek tulajdonosa nem magánszemély – bizonyos kivételekkel – mindig a cégautóadó tárgyát képezik, függetlenül attól, hogy a járművel kapcsolatban történt-e költségelszámolás avagy nem.
Tehát ha külföldi rendszámtáblával rendelkező (magyar hatósági nyilvántartásban nem szereplő) személygépkocsi esetén, és/vagy amelyik magánszemély tulajdonában áll csak abban az esetben kell gépjárműadót fizetni, ha költséget számoltak el utána, egyébként nem!
De! nem minden költség esetében. Az alábbi esetekben (magánszemély tulajdonában álló személygépkocsinál) nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget:
Hogy mit értünk jelen esetben a kiküldetési rendelvény fogalma alatt, arról az Szja tv. 3.§ .83. pontja rendelkezik. Fontos megjegyezni, hogy csak a saját személygépkocsi használata esetén lehet kiküldetési rendelvényt alkalmazni. Saját személygépkocsinak minősül a magánszemély tulajdonában lévő, általa zárt végű lízingbe vett, vagy a házastársa tulajdonában lévő, általa zárt végű lízingbe vett személygépkocsi.
Kiküldetési rendelvény esete is keletkeztethet adófizetési kötelezettséget. Mely esetben?
Abban az esetben, ha – a jogszabályban említett – igazolás nélkül elszámolható mértéket meghaladóan kap a magánszemély költségtérítést, és a költségtérítéssel szemben költséget kíván elszámolni a magánszemély. Mert ebben az esetben tételes költségelszámolásról van szó, meg kell fizetni a cégautóadót.
Nem kell cégautóadót fizetni a munkába járással kapcsolatban megszerzett költségtérítés esetén sem. Adómentesen 9 Ft/km számolható el a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével. Amennyiben ennél többet kap a magánszemély, akkor a meghaladó rész munkaviszonyból származó jövedelemnek (azaz bérjövedelemnek) minősül, amellyel szemben költséget nem lehet elszámolni.
A magánszemélynek pénzügyi lízingbe, tartós bérletbe adott személygépkocsi, amely után költséget számoltak el, szintén nem keletkeztet adókötelezettséget. Tartós bérbeadás esetén az adó alany a bérbevevő, hasonlóan a pénzügyi lízingbe adás esetén. Azonban a jogszabály megengedi, hogy értékcsökkenési leírást elszámoljanak a tartós bérletbe adott személygépjármű után, és erre tekintettel a bérbevevőnek nem keletkezik cégautóadó kötelezettsége.
Magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsi esetén mely költségek elszámolása keletkeztet cégautóadó fizetési kötelezettséget?
Az Szja törvény 3. számú melléklet IV. fejezete, valamint a 11. számú melléklet III. fejezete rendelkezik a járművekkel kapcsolatban elszámolható költségekről (tételes költségelszámolás esetén). Ilyen költség például:
Az alábbi költségek nem keletkeztetnek cégautóadó-kötelezettséget:
A következő esetek nem minősülnek tételes költségelszámolásnak, így nem keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség:
Az adó alanya főszabály szerint a hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonos.
De! amennyiben a személygépkocsit pénzügyi lízingbe adták, akkor az adó alanya nem a lízingbeadó, hanem a lízingbevevő lesz.
Továbbá de! amennyiben tartós bérbeadásról van szó, úgy az adó alanya a tartós bérbevevő és nem a bérbeadó. (Gjt. 19/B. §). Tartós bérlet egy éven túli időszakot jelent (Gjt. 18. § 30. pontja).
Összefoglalva:
Nem magánszemély az adó alanya, ha
Magánszemély az adó alanya, ha
Több tulajdonos esetén a tulajdonos tulajdoni hányaduk arányában minősülnek adóalanynak.
Mikor keletkezik és mikor szűnik meg az adófizetési kötelezettség?
A cégautóadót teljes hónapra kell megfizetni. Ebből következik, hogy az adókötelezettség minden hónap 1. napján keletkezhet és minden hónap utolsó napján szűnhet meg.
Például, ha február 12-én vásárol egy Kft. autót egy Bt-től, akkor a Kft-nek cégautóadó kötelezettsége március 1-től áll fenn, míg a Bt-nek február 28-án szűnik meg. Fontos megjegyezni, hogy a Kft. mindaddig nem alanya, ill. a Bt mindaddig alanya a cégautóadónak, amíg az átírás meg nem történik, azaz a hatósági nyilvántartásban nem a Kft. lesz a tulajdonos.
A cégautóadó kötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számoltak el, és annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben költséget elszámolni már nem kíván. A tulajdonos vagy más személy/szervezet is elszámolhat költséget. Pl. 2014. okt-nov. hónapban számolnak el tételesen költséget, akkor november 1-től november 30-ig kell cégautóadót fizetni.
Ebben az esetben mindig a költségelszámoló és nem a tulajdonos fizeti meg az adót. A cégautóadó kötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számoltak el, és annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben költséget elszámolni már nem kíván.
Bizonyos személygépkocsik mentesek, mint pl.:
stb.
A cégautóadót az adóalany önadózással állapítja meg. Az adózónak az adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségét negyedévenként kell teljesítenie, minden negyedévet követő hó 20-ig. A bevallást az állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az adót a naptári évben azokra a teljes hónapokra kell megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennállt.
Fontos! A negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére megállapított gépjárműadó, amennyiben az adóalany a gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett és amennyiben a cégautóadó- és gépjárműadó kötelezettség egyaránt fennáll. Ennek a két feltételnek együttesen kell megvalósulnia. Abban az esetben, ha nem ugyanaz az adóalanya a cégautóadónak és a gépjárműadónak, akkor nincs lehetőség a levonásra. A gépjárműadó késedelmes fizetése esetén nem vonható le a cégautóadóból. Ha az adóalany hibáján kívüli okból nem fizette még meg a gépjárműadót (pl. az önkormányzat később adta ki a határozatot), önellenőrzéssel módosítható a bevallás.
A cégautóadó alanya a beszámítást továbbá akkor nem tudja érvényesíteni, ha
Kapcsolódó bejegyzéseim:
Céges gépjárművek és a hozzájuk kapcsolódó adók, illetékek
Összefoglaló – cégautóadó és gépjárműadó
Gépjármű szerzésének illetékkötelezettsége
Ha tetszett a bejegyezésem és hasznosnak tartod, kérlek oszd meg a Facebook-on.