Alapja az 1990. évi C. törvény a helyi adókról (Htv.), ún. keretszabályozó törvény. A Htv. első részében általános rendelkezések kerültek megfogalmazásra, amely minden egyes – e törvényben meghatározott – adónemre érvényes. Míg a második része különös rendelkezéseket tartalmaz a helyi adók vonatkozásában.
Fontos tudni, hogy a helyi adó bevallási, adófizetési és adóelőleg-fizetési kötelezettségeket ugyanúgy kell teljesíteni, mint a központi adókét. Ezek ugyanúgy határidős feladatok, amelyek elmulasztását bírságokkal szankcionálják. A helyi bevallási, befizetési határidőket az ART tartalmazza.
I. Magyarországon jelenleg milyen helyi adók vannak és kik lehetnek alanyai, tárgyai?
Vannak az ún. vagyoni típusú adók, úgy mint az
Van a kommunális jellegű adó, mint a
De a legismertebb:
2015. évtől bevezettek egy új adónemet:
A kommunális adó, az idegenforgalmi adó, illetve a települési adó alanya csak magánszemély lehet. A helyi iparűzési adó alanya pedig csak vállalkozó lehet.
Későbbi bejegyzéseimben csak a nem magánszemélyeket érintő helyi adókról írok majd bővebben, úgy mint építményadó, telekadó, helyi iparűzési adó.
II. A helyi adók jellemzői:
A) Helyi adókat, települési adókat a települési (városi, községi, kerületi, fővárosi) önkormányzat képviselőtestülete vezethet be rendelettel az illetékességi területén, DE! Az önkormányzat adómegállapítási joga az e törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed csak ki.
Tehát a Htv. lehetőséget biztosít a Htv. 5.§-ában meghatározott adók valamelyikének vagy mindegyikének bevezetésére, a már bevezetett adó hatályon kívül helyezésére, illetőleg módosítására, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit.
Ezen kívül:
B) Az önkormányzat adómegállapítási jogát több tényező is korlátozza:
C) a befizetett adó a helyi önkormányzatot illeti meg
D) ha Htv. az adóalanyiságot az év első napján fennálló állapothoz köti és az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor a bevezetés évében az adó alanyának azt kell tekinteni, aki/amely az adót bevezető rendelet hatálybalépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményeinek.
III. Az adókötelezettség mire terjedhet ki (adótárgy 4.§.)?
IV. Kikre nem terjed ki a Htv., kik lehetnek adóalanyok, kik élveznek mentességet (3.§)?
E törvény hatálya nem terjed ki az államra, a helyi önkormányzatra, a nemzetiségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházi jogi személyre, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetre.
A helyi iparűzési adó vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra, az Országos Betétbiztosítási Alapra és a 2014. évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alapra.
Adóalany lehet:
Külföldi magánszemély és szervezet is lehet adóalany, feltéve, ha adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja.
Kik élveznek adómentességet?
A törvény többet is említ, mint például:
Adómentes valamennyi helyi adó alól az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és – kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság.
Ezen mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után jár. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.
Kapcsolódó jogszabályok:
Kapcsolódó bejegyzéseim:
Ha tetszett a bejegyzésem és hasznosnak találtad, kérlek oszd meg a Facebook-on. Köszönöm!