Vállalkozó Anyukák

Számlakibocsátással kapcsolatos változások 2015. január 1-től

 

  • Távolról nyújtható szolgáltatások

Fontos változás lépett hatályba idéntől a távolról nyújtható szolgáltatások teljesítési helyével kapcsolatban. Eszerint a nem adóalany részére nyújtott egyes szolgáltatások esetében – amennyiben a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele globális információs hálózaton keresztül történik – a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben a szolgáltatás igénybevevő nem adóalany letelepedett, ill. lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Ez miért fontos? Mert ebben az esetben nem a magyar ÁFA tv. alapján kell kiállítani a számlát, hanem a nem adóalany vevő letelepedési helyén hatályban lévő szabályozások alapján.

Így a szolgáltatás nyújtója- bárhonnan is nyújtja az ilyen szolgáltatását, annak adómértékét a fogyasztás helye határozza meg minden olyan esetben, amikor nem adóalanyok az igénybevevők.

Az adóalanyok részére nyújtott, illetve a nem közösségi nem adóalanyok részére nyújtott távolról nyújtható szolgáltatások esetén a teljesítés helye eddig is az igénybevevő letelepedésének a helyén volt.

A jogszabály szerint távolról nyújtható szolgáltatásnak minősül:

  • telekommunikációs szolgáltatás
  • rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatás
  • elektronikus úton nyújtott szolgáltatás.

Még egy fontos kérdés felmerül(het) ezzel kapcsolatban. Így akkor a szolgáltatásnyújtónak valamennyi tagállamban, ahol nem adóalanyok részére nyújt ilyen jellegű szolgáltatásokat, be kellene jelentkeznie azért, hogy az adókötelezettségét teljesíthesse? A válasz: nem. Erre szolgál a szűkített egyablakos ügyintézési rendszer (MOSS). Ennek a lényege, hogy adóbevallási, adófizetési kötelezettségüket azon tagállam elektronikus felületén keresztül is megtehetik, ahol az ún. szűkített egyablakos ügyintézési rendszer igénybevételére bejelentkeztek és ere vonatkozóan azonosítóval is rendelkeznek. 


 

  • Időszakos ügyletek

Főszabály szerint, amennyiben a felek termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban/fizetésben állapodnak meg, vagy az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg, úgy a teljesítés napja az elszámolással/fizetéssel érintett időszak utolsó napja lesz.

A főszabálytól eltérő kétféle különös szabályt is alkottak:

  • ha az esedékesség és a számla/nyugta kibocsátása az elszámolási időszak utolsó napját megelőzi, akkor a teljesítés időpontja a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja lesz. (teljesítés időpontja=számla kelte)
  • ha az esedékesség és a számla/nyugta kibocsátása az elszámolási időszak utolsó napját követő napra esik, akkor a teljesítés időpontja az esedékesség időpontja lesz. (teljesítés időpontja=fizetési határidő) Ha az esedékesség a 30 napot meghaladja, akkor a teljesítés időpontja az elszámolási időszak utolsó napját követő harmincadik nap lesz.

Ezen szabályok fokozatosan kerülnek majd csak bevezetésre, 2015. július 1-től csak a könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatás nyújtása körében, majd 2016. január 1-ei hatállyal valamennyi időszakos elszámolás ügyletre vonatkozóan kerülnek bevezetésre.


 

  • Előleg

2015. január 1-től pici változás történt az előleg kapcsán, egy újabb „elemmel” bővült az előleg fogalma. Termék értékesítése/szolgáltatás nyújtása esetében, nem csak az minősül előlegnek (ÁFA tv. alapján), ha a teljesítést megelőzően pénz/készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható összeget juttatnak, hanem minden teljesítést megelőzően juttatott vagyoni előny (csereügylet, kompenzációs ügylet) is előlegnek minősül.

A jóváírt/kézhez vett előleget továbbra is úgy kell tekintetni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.


 

  • Bizonylatolás

A kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás esetében, ahol az ellenértéket (ideértve az előleget is) készpénzzel/készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, a számlát 15 napon belül kell kiállítani.

A számla adattartalmában annyi változás történt, hogy a számla kötelező adattartalmi elemei közül a vevő adószámának első nyolc számjegyét akkor is kötelező lesz feltüntetni, ha a vevőre áthárított adó összege eléri, vagy meghaladj az 1 millió forintot.

 

Kapcsolódó bejegyzéseim:

Számla vagy nyugta? 1. rész

 Számla vagy nyugta? 2. rész

Számlázási változások 2014.07.01-től

 

 

(Ha tetszett a blogbejegyzésem és hasznosnak is tartod, kérlek oszd meg a facebook-on.)

 

 

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!