Mi is az az adójogrendszer, adójog? Milyen jellemzőkkel bír Magyarországon? Van-e itthon még mit fejleszteni? Az adójogi normák milyen szerepet játszanak az adózásban? Ezek a kérdések, mely alapkérdések és melyekre ebben a bejegyzésemben térek ki, nem túl részletesen, mert tudom ezeket a száraz dolgokat sokan nem szeretik…..
Az adó(jog)rendszer egy állam hatályos adójogszabályainak összességét jelenti, ideértve az adóhatóságokat is. Az adójogi normák az adójogviszony alanyainak jogait és kötelezettségeit szabályozzák. Az adójogi kötelem minden elemét jogszabály határozza meg, azaz az adóalanyok körét, az adó mértékét, az adófizetés módját és a szankciókat is. A felek ettől eltérően nem állapodhatnak meg, a jogszabállyal ellentétes megállapodások semmisek. Hát ez így elég durván hangzik.
Az adójog lényegét tekintve az adózást szabályozó anyagi és eljárásjogi normák által létrehozott jogviszonyok összességét jelenti, de ide tartoznak az adórendszerre, az adóztatási alapelvekre, adóigazgatásra vonatkozó normák is. Magyarul a normák azok, amelyek meghatározzák hazánk és a többi állam adójogrendszerét.
Ezek az adójogi normák egyrészről közvetítő szerepet játszanak, amelyek az adóztatás gazdaságpolitikai céljainak érvényesítéshez szükségesek. Ennek a közvetítő szerepnek a célja, hogy az adóalanyok (magánszemély, jogi személy) ismerjék meg és értsék is meg, hogy milyen magatartást vár el tőlük a jogalkotó. Ehhez persze az szükségeltetik, hogy ezen normák világosak, tömörek, lényegre törőek, egyértelműen megfogalmazottak legyenek, hogy minden adóalany megértse és alkalmazni is tudja. Szükség van a stabilitásra is. Ez Magyarországon egyáltalán nem jellemző és ez az egyik oka napjainkban az adóelkerülésnek, adócsalásnak. (Legalábbis szerintem.) Tehát ez a „modern” gondolkodás még nálunk egyáltalán nem érvényesül, bár talán kisebb törekvések már vannak. A jelenlegi adójog túlszabályozott, technikailag is bonyolult és egyáltalán nem segíti a jogkövetés érvényesülését. Az adózás nehezen követhető, pontos cselekvést vár el, sok buktatóval, egyéni döntési lehetőséggel, nehezen felismerhető előnyökkel. Ráadásul az adójogszabályok állandóan változnak, van, hogy évközben is és ez igencsak elvonja a figyelmet, energiát, időt arról, hogy a vállalkozás sikeresen működhessen. Hiszen hogyan lehetek én vagy Te vagy ő sikeres, ha nem pl. az ügyfelek megszerzésével, megtartásával foglalkozunk, hanem az újabb és újabb adójogszabályokkal, azok módosításaiknak értelmezésével és rengeteg időt szánunk arra, hogy be is tudjuk tartani a szabályokat. Mert sajnos a jog nem vagy pontatlan ismerete az adózásban sem mentesít senkit a felelősség alól.
Összefoglalva a hazai adójogrendszer:
- túlszabályozott
- bonyolult
- nehezen követhető
- állandóan változik
- sok esetben átláthatatlan
- alkalmazhatósága nehézkes
És igen, van mit rajta változtatni, mert az optimális rendszer ennek pont az ellenkezője.
Alaptörvényünkben ez olvasható: „Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételnek megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez” (XXX. cikk). Az adóalanyok közvetlen és közvetett adófizetési kötelezettsége egyaránt részét képezi a magyar jogrendszernek. Ugyanaz az adóalany többféle módon is adózik, egyrészről vagyonának tulajdonosaként, fogyasztóként és értéktöbbletet előállító vállalkozóként is. A vállalkozó adózik, mint jogi személy és adózik, mint magánszemély is.
Az Állam mindenből szereti kivenni a részét. Az elmúlt években talán nem is éltünk meg új adónem nélküli évet.
Az adónak van egy nagyon fontos tulajdonsága, amit soha nem szabad elfelejteni. Az adó nem önkéntes hozzájárulás, hanem kikényszeríthető eleme a közpénzügyi rendszer újraelosztási folyamatának, ahol az egyén vagy szervezet ellenszolgáltatásra nem tarthat igényt az adókötelezettségek teljesítése fejében. Az adót azért ne csak pusztán korlátozó tényezőként fogjuk fel. Az adónak nagyon fontos szerepe van a közpénzek újraelosztásában. Az adóként befizetett összegek különböző Alapokba kerülnek, melyből az állam különböző területei kapnak részt, hatással van a gazdaság működésére.
Egy cég működése során többféle módon adózik. Vannak a cég bevételét terhelő adók, mint az ÁFA, helyi iparűzési adó. A társasági adó, egyszerűsített vállalkozási adó, a kisadózók tételes adója, valamint a kisadózó vállalkozások adója a cég jövedelmét terhelik. A személyi kifizetéseket, juttatásokat adók és járulékok terhelik, úgy mint: szja, szociális hozzájárulás adó, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, egészségügyi hozzájárulás, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás és a szakképzési hozzájárulás. A cég vagyontárgyát terhelő adó a cégautóadó, építményadó, telekadó. Ezen felül a cég tevékenységét, termékeit is terhelik adók, mint pl. a környezetvédelmi termékdíj, népegészségügyi termékadó, jövedéki adó.
Látható, hogy egy vállalat életében milyen fontos és milyen nagy szerepet töltenek be az adók. Bármit is tesz egy cég, nem maradhat figyelmen kívül. Az Állam nem hagy unatkozni, nem csak fizetni kell neki, hanem adatokat szolgáltatni is (bevallásokon keresztül). Nem csak azt szabályozza, hogy mikor mennyit és mi után fizessünk, hanem azt is elég részletesen – és bizonyos adónemeknél elég bonyolultan – tárgyalja, hogy mikor milyen bevallást készítsünk, azt hogyan milyen módon küldhetjük el neki. Nem csak azért szankcionál, ha nem fizetünk, akkor is, ha időben nem szolgáltatunk számára adatokat.
Ha tetszett a bejegyzésem, kérlek oszd meg, hogy mások is láthassák!
Kommentek