Helyi iparűzési adó

HIPA (Htv. 35.§ – 42/A. § )

Már megvarrtam a farsangi jelmezt, pihenésképpen írtam a HIPA-ról egy bejegyzést.

A helyi adó közül a cégeknek, vállalkozóknak leginkább a hipa-val kell számolniuk, mivel vállalkozási tevékenységük után helyi iparűzési adókötelezettség terheli. A helyi adó alá is be kell jelentkezni, akkor is, ha éppen adómentesség illetné meg. A bejelentkezés elmulasztását bírságolják.

• Ki lehet adóalany:

A vállalkozó, továbbá a Ptk szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.

A Htv. szerint a vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő (évi 600 ezer forintot meghaladó bevétellel rendelkező) jogi személy, egyéni cég. 

• Mire terjed ki az adókötelezettség:

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység, Htv. szerinti iparűzési tevékenységet, ami a vállalkozó nyereség- és jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

A Htv. megkülönböztet állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenységet. Mi a kettő között a legfőbb különbség?

• Állandó akkor, ha a vállalkozó (az önkormányzat illetékességi területén) székhellyel, telephellyel rendelkezik. Nem függ attól, hogy a tevékenységét csak részben vagy egészben itt folytatja-e vagy sem.

Állandó jellegű tevékenységnél az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

• Ideiglenes jellegű akkor, ha székhellyel, telephellyel nem rendelkezik a vállalkozó az adott önkormányzati illetékességű) területen. Ennek a legtipikusabb példája az (31-180 napig tartó) építőipari tevékenység. A Htv. szerint állandó jellegű iparűzési tevékenységnek minősül a 180 napot meghaladó építőipari tevékenység (telephelynek minősül az építőipari tevékenység végzésnek helye).

Ideiglenes jellegű tevékenység esetében az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszakra vonatkozik (naptári nap). 

• Mi az adóalap:

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a nettó árbevétel, csökkentve

• eladott áruk beszerzési értékével
• közvetített szolgáltatások értékével
• alvállalkozói teljesítések értékével
• anyagköltséggel
• alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés elszámolt közvetlen költségével

(nem adózik az adóalapnak az a része, amely a megosztást követően a külföldi vagy az adót nem működtető önkomrányzat szerinti telephelyre jut.)

Az adóalapnak ismert egy egyszerűsített meghatározása:

Kik választhatják?

• SZJA törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást alkalmazó egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő
• az a vállalkozó (HIPA-alany), akinek nettó árbevétele adóévben nem haladta meg a 8 millió Ft-ot
• EVA alap 50%-a
• KIVA alap 120%-a
• KATA alany tételes adóalap szerinti adózása esetén 2,5 millió Ft/önkormányzat

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani (minden megkezdett nap egy napnak számít). 

• Adómérték:

Állandó jellegű tevékenység esetén: max. 2%

Ideiglenes jellegű tevékenység esetén: napi 5.000 Ft. 

• Adómentesség:

Mentes az adó alól:

• szabályozott ingatlanbefektetési társaság (a speciális státusz időtartamára)
• 2,5 millió Ft vállalkozási szintű iparűzési adóalapot meg nem haladó adózó (az önkormányzat adórendeletében adómentességet/adókedvezményt állapíthat meg, ill. a 2,5 millió Ft alatti határösszeget is)
• foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap mentesség
• beszerző, értékesítő szövetkezet (a mentesség csekély összegű támogatásnak minősül)

• Adóelőlegről nagyon röviden:

Az előleget keresztféléves előlegfizetési időszakra kell megállapítani, bevallani és megfizetni is (önadózás).

Mindenkinek kell adóelőleget fizetni? Nem. Akkor kinek nem kell?

• előtársaságnak
• jogelőd nélküli kezdő vállalkozónak
• megszűnő vállalkozásnak

Adóalap megosztása (3. számú melléklet)

Állandó jellegű tevékenység esetén, ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a Htv. a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint kell megosztania. Mindössze csak J 8 megosztási módszert említ a jogszabály. Az adóalany dönthet melyiket válassza

Bevallás: adóévet követő május. 31.

• KIV! tételes adóalap szerinti adózást választó KATA-alany adóévet követő év január 15-ig

Fizetés: március 15. szeptember 15.

• KIV! tételes adóalap szerint adózó KATA-s, ha 12 hónapnál rövidebb a tev., akkor az első és utolsó hónapot követő hó 15. napja

Feltöltés: adóév december 20. napjáig

• KIV! EVA-s, KATA-s, KIVA-s, SZJA hatálya alá tartozó, ill. azon Tao-alany, amelynek tárgyévet megelőző adóévi árbevétele a 100 m Ft-ot nem haladta meg

Kapcsolódó jogszabályok a Htv. mellett:

• évi CII. törvény a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról (Szit. tv.)
• 1407/2013/EU bizottsági rendelete a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról

 Ezen információkat a bejegyzés megjelenésének időpontjában hatályos jogszabályok alapján írtam, azóta nem frissítettem. 

Kapcsolódó bejegyzéseim:

Helyi adók