Az adózás egy igen összetett, sokrétű terület minden vállalkozásnál. Minél nagyobb egy cég, az adózási terület annál összetettebb, bonyolultabb. Minél nagyobb egy cég, annál jobban oda kell figyelni az adózási stratégiára, adózási menedzsmentre, és nagyobb helyet is foglal majd el a vállalatban (először csak egy ember foglalkozik ezzel, aztán már egy külön osztály….).
Az adótervezés legegyszerűbb megfogalmazása: az adó optimalizálási folyamata. Az optimalizálás a számunkra legmegfelelőbb, legkedvezőbb megoldást jelenti. Adó tekintetében a fizetés (teher) minimalizálását, azaz minél kevesebbet kelljen fizetni. Hogyan tudunk kevesebbet fizetni? Először is ismernünk kell az adónemeket, az adónemek szabályozását, kikre vonatkozik (adóalany), mire vonatkozik (adótárgy), van-e mentesség, kedvezmény, melyek vonatkoznak-e ránk.
Először mindig azt kell megnézni, hogy az adott adónem vonatkozik-e rám. Például vegyük a reklámadót. Biztos sokan megijedtek, amikor a hírekben az adómértéket hallották csak, és azt már nem, hogy kikre vonatkozik, kiknek kell fizetni. Feleslegesen nem kell szívbajt kapni. Én azt tanácsolom, hogy soha ne pletykákra alapozzatok, mert a szomszéd azt mondta, az ügyfelem azt mondta, vagy a tévében láttam, rádióban hallottam. Szerintem mindig jobb, ha mindenki maga néz utána, hogy rá vonatkozik-e. Arról nem beszélve, hogy úgyis mindenki másképp értelmez egy-egy mondatot, félrehallotta, esetleg még hozzáköltött valamit. Az T. Adóhatóság a jogszabályok alapján fog cselekedni, nem a szóbeszédek alapján.
Az adótervezés a vállalati tervezés egy része. Hiszen döntéseink befolyásolhatják adóterheinket és ezen keresztül az eredményünket is. Már vállalkozásunk alapításakor figyelembe kell venni, hogy milyen adóterhekkel kell számolnunk, mely függ – többek között – a működési formától (egyéni vállalkozó, gazdasági társaság stb.) Vállalkozásunk már működik, de pl. úgy döntünk, hogy egy másik terméket értékesítünk, akkor jó ha tudjuk, hogy pl. jövedéki adó terheli-e vagy sem, főleg ha eddig nem is „találkoztunk” ezzel a adónemmel. Persze egy újabb termék vagy szolgáltatás esetén nem csak újabb adóterhek kopogtathatnak az ajtón, számolni kell az esetleges engedélyekkel/engedélyezéssel is. Adózási érdekek fontos szerepet játszhatnak továbbá egy vállalkozás átalakításakor, értékesítésekor is. Az adótervezés tehát nem egyszeri és nem is egyszerű dolog, a teljes vállalati életciklus – alapítás, működés, átalakulás, megszűnés – során meghatározó jelentőséggel bír. Ezért kell erre időt és energiát szánni.
A passzivitás – mint az élet más területein – itt sem célravezető. Hisz gondoljunk csak bele, ha pl. nem foglalkozunk adótervezéssel, nem juthat tudomásunkra bizonyos kedvezmény, esetleg mentesség sem és olykor akár feleslegesen is fizethetünk nagyobb összegeket. Fel lehet tenni itt a kérdést, hogy miért nem az Állam figyelmeztet. Szerintem erre mindenki tudja a választ, nem is térnék ki erre. (A XXI. században ne várjuk el az Államtól, sőt senkitől sem, hogy nekünk kedvezzen.)
Egy vállalkozás sikerét mi adja meg? Leginkább az adózott eredmény és nem az árbevétel. Az adózott eredményt pedig jelentősen befolyásolja az adó. Tehát az adó az eredményre, s ezáltal egy vállalkozás eredményességére van jelentős hatással. S mivel mindenkinek célja az eredményesség, a siker, így nem kérdéses, hogy miért is ilyen fontos az adótervezés. Az adótervezés minősége már önmagában okozója lehet a sikernek, netalántán a kudarcnak.
Külföldön sokkal inkább nagyon hangsúlyt fektetnek az adótervezésre, mint itthon. Pedig Magyarország az egyik leggazdagabb az adónemek tekintetében. Úgy is mondhatnánk, gazdag „adóvilággal” rendelkezik. Gazdag és bonyolult adóvilággal.
Mindezek mellett maga az adótervezés nem csak egy vállalkozás életében jelentős, egy magánszemélynél is ugyanolyan fontos lehet.
Eddig arról írtam, hogy miért fontos az adótervezés. Általánosságokról volt szó, most nézzük konkrétan mire irányul(hat) az adótervezés:
- adó mérséklésre (mennyit)
- adózási időpont meghatározására (mikor), van-e mód halasztásra
- adókockázat csökkentésére
- ellenőrzési következmény minimalizására (úgy csináljuk, hogy jó legyen)
- külön egyes adónemekre vonatkozóan (pl. társasági adó)
- egyes gazdasági esemény(ek)re vonatkozóan (pl. új befektetés)
- vállalkozás alapítására, működésére, átalakulására, megszüntetésére tekintettel.
Kapcsolódó bejegyzésem:
Magyarország adójogrendszerének jellemzői
Ha tetszett a bejegyzésem, kérlek oszd meg! 🙂
Kommentek