Ha már vállalkozunk, úgy döntünk anyukaként, hogy nem szeretnénk munkaviszonyban dolgozni, azaz mondhatjuk a saját lábunkra állunk, más szerepkörben mozgunk, és ha akarjuk, ha nem adózási kérdésekkel foglalkozni kell. Előbb-utóbb maga az élet is ki fogja ezt kényszeríteni. Akár mint egyéni vállalkozó, vagy mint ügyvezető, felelősségünk van és ez nem hárítható át pl. a könyvelőnkre. A saját felelősségünk és érdekünk, hogy tisztán lássunk, és tudjuk mit miért teszünk, ill. tehetünk, milyen lehetőségeink vannak, hisz a következmények minket és a mi vagyonunkat érintik, nem a könyvelőét.
Az adózási szabályok ismerete napjainkban már elengedhetetlenné vált, főleg ha valamilyen speciális tevékenységet végzünk (ingatlan, gépjármű, dohányáru értékesítés stb.).
Sokkal nyugodtabban csukhatjuk be a szemünket éjjel, ha tudjuk, hogy valamit jól csináltunk, vagy ha esetleg hibáztunk, azt hogyan javíthatjuk ki.
Azért azt meg kell jegyeznem, hogy egy vállalkozás életében az adózási stratégia megalkotása az egyik legnehezebb feladat. Mint minden területen itt is a hibáinkból fogunk a legtöbbet tanulni, de sosem szabad elkeserednünk addig, amíg tudjuk, hogy mi mindent megtettünk.
Mi az a stratégia? Eszközök, cselekvések hosszú távú tervét jelenti egy bizonyos cél elérése érdekében. Legfontosabb mindig a cél megfogalmazása, kitűzése, majd a stratégia meghatározása. Ha megvan a célunk, akkor a stratégiánk által tudjuk majd azt elérni.
Egy vállalat életében adózási stratégiára éppúgy szükség van, mint pl. a marketing stratégiára. Minden természetes személy, jogi személy valamilyen módon kapcsolatban áll az Adóhatósággal, ha van tudomása róla, ha nincs. Az adófizetési kötelezettség keletkezése nem függ össze a tudással, a tudomásszerzéssel. Azaz, ha nem tudjuk, hogy bizonyos adóbevallásokat be kell nyújtanunk, attól az még ránk nézve kötelező jellegű és benyújtás hiányában számolhatunk a negatív következményekkel.
Nnézzük, milyen stratégiák közül választhatunk. Egyszerűbb lesz, mint gondolnád! 🙂
- Negatív stratégia
- Passzív stratégia
- Pozitív stratégia
Nekem nagyon tetszenek az elnevezések, hisz már ebből láthatjuk miről is van szó és egyértelmű, hogy a legutolsót célszerű választani.
Az első, azaz a negatív stratégia igen szoros kapcsolatban áll a Btk-val. Itt ugyanis arról van szó, hogy magát a vállalkozást nem egy tevékenység végzésére hozták létre, hanem valamilyen adóelőny kihasználására. Legismertebb az áfa-csalás, amikor fiktív számlák kiállítása/befogadása történik. Semmilyen esetben nem ajánlatos, elég komoly következményei lehetnek. (Ismeretes, hogy általában mindig a vétlenek szokták megfizetni az árát.)
Az adójogi felelősség tekintetében fontos megjegyezni, hogy az adókötelezettség beálltának nem feltétele, hogy az adózó adóköteles tevékenységét jogszerűen gyakorolja. A jogellenes tevékenység folytatása nem mentesít a felelősség alól, ekkor is beáll az adófizetési kötelezettség.
A második, azaz a passzív stratégia talán a legjellemzőbb, azaz „én nem értek hozzá és nem is érdekel, elég nekem az üzlet, ez különben is a könyvelő dolga”. Ez azért veszélyes stratégia, mert – ahogy már fentebb is említettem – a saját személyes felelősségünkről van szó, ami nem hárítható át másra, tudomásom szerint ez a Ptk-ban sem ismert, a Btk-ban különösen nem. Rossz döntésünk esetén (melyet egy másik személy tanácsára alapoztunk) mi fogunk csődbe menni, mi fogunk bírságot fizetni, nem más.
Én úgy gondolom, ha előre tisztában vagyunk a következményekkel, akkor könnyebben fogjuk megtalálni a helyes utat. Itt sem azt mondom, hogy nem hibázhatunk, ez egy emberi tulajdonság, de lehet, hogy kisebb lesz a hiba (pl. csak bírság, nem pedig büntető eljárás).
A harmadik, a pozitív stratégia egy legális forma, azaz azt nézi, hogyan lehet törvényesen, jogszabályi keretek között megtalálni a kiskapukat, minimalizálni az adót, adókedvezményeket igénybe venni. De magában foglalja azt is, hogy az adófizetést, bevallást határidőben teljesíteni kell, a kétséges megoldásokat el kell vetni. Figyelembe kell venni üzleti partnerünk legális adójogi státuszát is, szolgáltatásának/termékértékesítésének jogszerű végzését is. Hisz üzleti kapcsolataink egzisztenciánkra is kihatással van, akár csak az adóhatósággal való kapcsolatunk.
Tehát az a helyes adózási stratégia, amelyet az adóhatóság tolerál, azaz nem tud fogást találni, nem tud belekötni.
Az adózási stratégia kialakítása kezdődhet könyvelőkkel, adótanácsadókkal való konzultálásokkal, jogszabályok, szakmai fórumok, szaklapok tanulmányozásával, esetlegesen különböző konferenciákon való részvétellel.
Hangsúlyozom, nem az a cél, hogy adószakértőkké váljunk. A cél az, hogy általános ismereteket szerezzünk és tudjuk a saját vállalkozásunk, saját tevékenységünk tekintetében mit kell ismernünk, mit kell tennünk annak érdekében, hogy az adóhatóság ne tudjon rajtunk fogást találni. Tudjuk azt, hogy terveinknek, jövőbeli döntéseinknek milyen adózási következményei lesznek, milyen adófizetési kötelezettségeink keletkeznek, azokat milyen határidővel kell teljesíteni, legálisan hogyan bújhatunk ki alóla.
A pozitív adózási stratégiánk megóv majd a kellemetlen és költséges meglepetésektől, és ezáltal tevékenységünk, vállalkozásunk egy-egy gazdasági eseményének adózása előre megtervezhető lesz.
Nem csak holnap, vagy a jövő héten kerülhet sor adóellenőrzésre, hanem akár 5 év múlva is….
Az adóminimalizálás fogalma széles körben elterjedt a vállalkozói berkekben. Talán nincs olyan vállalkozó, aki ne ismerné és ne helyeselné ezen tevékenységet. Nem szeretünk fizetni, ez tény. De miért is? Ebben igen nagy szerepe van az államnak, illetve az adópolitikájának. Magyarországon igen magasak a közterhek, bonyolult és átláthatatlan az adózási rendszer. És ez igenis hozzájárul a „rossz adófizetési morálhoz”. A magyar adójogrendszer nem könnyíti meg senki dolgát, de sajnos erre nem hivatkozhatunk.
Kapcsolódó bejegyzésem:
Kommentek