Adójogszabályok felépítése

Ahhoz, hogy meg tudjuk érteni, illetve értelmezni tudjuk az adójogszabályokat szükség van néhány jogi fogalom megismerésére is.

Jogszabály érvényessége a jogszabály létezését jelenti. Akkor érvényes egy jogszabály, ha a jogalkotásra felruházott szerve (pl. OGY) az eljárási szabályok betartásával megfelelő jogszabályt alkotott és e jogszabály illeszkedik a jogszabályi hierarchiában és kihirdetése, illetve közzététele megvalósult.

A jogszabály hatályossága a jogszabály alkalmazhatóságát jelenti. A hatályos jogszabály ténylegesen alakítja a jogviszonyokat. (időbeli, területi, tárgyi és alanyi hatály) A hatályosság előfeltétele az érvényesség.

Tehát elmondható, hogy minden hatályos jogszabály érvényes, de nem minden érvényes jogszabály hatályos. 🙂 (A hatályon kívül helyezés adójogi normák esetében csak a hatályosságot érinti, de a norma érvényességét, alkalmazhatóságát nem. Az adókötelezettség keletkezésekor hatályos, majd később hatályon kívül helyezett adójogi normát a megállapításhoz való jog elévülésének napjáig továbbra is alkalmazni, követni kell!!!)

Meg kell különböztetnünk az alábbi fogalmakat:

• tárgyi hatály arra a kérdésre ad választ, hogy az adott normát milyen ügyekben kell alkalmazni (adótárgy)
• területi hatály arra a kérdésre ad választ, hogy az adójogi norma milyen területekre terjed ki (belföld, külföld, lokális)
• személyi hatály azt határozza meg, hogy kikre terjed ki az adott jogi norma (magánszemély, jogi személy stb.)
• időbeli hatály arra ad választ, hogy mikortól és milyen időszakban kell alkalmazni az adott jogszabályt. A jogalkotási törvény szerint úgy kell meghatározni az adójogi normák hatályba lépésének napját, hogy megfelelő idő álljon az adóalanyok és az adóhatások számára a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. J (A jogalkotók és az adóalanyok számára a megfelelő idő más-más intervallumot jelent. Általában a jogalkotók úgy vélik, oh elég lesz erre 1 hónap is, az adóalanyok meg úgy gondolják egy félév is kevés a megértésre, befogadásra….).

A Magyar Közlönyben, MNB honlapján, valamint a helyi önkormányzati lapokban történő megjelentetéssel hirdetik ki a jogszabályokat.

A jogszabályalkotást az Alaptörvény szabályozza.

Jogszabályi hierarchia rendező elvei segítenek a megfelelő jogszabály kiválasztásában.

• a magasabb szintű jogszabály lerontja az alacsonyabb szintűt
• azonos hierarchiájú jogszabályok esetén a későbbi lerontja a korábbit, illetve a speciális lerontja az általánost.

Magyarországon 2012. óta kétféle megjelenési formája van a jogszabályoknak:

• törvény
• rendelet

Természetesen az Alaptörvény kiemelkedik a törvények szintjétől. Egyetlen egy jogszabály sem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel!

Vannak még további jogszabályok, pl. a korábban kibocsátott, ma már nem létező típusú jogszabályok, amelyek a magyar jogrendszerből még nem koptak ki. Pl. törvény erejű rendelet.

Természetesen jogszabályoknak tekintjük az Európai Közösség szervei által kibocsátott jogi normákat is. Az EU jogforrásai:

• elsődleges jogforrások (alapító szerződések és azok módosításai, kiegészítései, tagállamok csatlakozási szerződései)
• másodlagos jogforrások (rendeletek, irányelvek, határozatok)

Az EU rendelet a tagállamok területén közvetlen hatállyal bír, azaz közvetlenül alkalmazható, míg az irányelvnek nincs közvetlen hatálya, egyszerűen megfogalmazva „irányt mutat” a tagállamoknak. Az irányelv kötelezi a tagállamokat bizonyos meghatározott célok elérésére, de a megvalósításba nem szól bele, azt a tagállamra bízza, mely belső jogi eszközökkel éri el (de el kell érnie). A határozat vagy döntés egy meghatározott címzettekhez szól (azaz nem normatív).

Kik, mely szervek alkothatnak jogszabályokat?

• törvényhozásra felruházott szerv kizárólag az Országgyűlés.
• rendeletalkotásra jogosult szervek: Kormány, kormány tagjai (miniszterek, miniszterelnök), MNB elnök, önálló szabályozó szerv vezetője, a helyi önkormányzatok

A törvény magasabb szintű jogszabály a rendeletnél, a rendeleti szinten a hierarchiát a kibocsátók hierarchiája határozza meg (a fentebb leírt sorrend alapján).

(Tehát nyilvánvalóan a helyi adókról szóló váci önkormányzat rendelete alacsonyabb szintű, mint a Htv., így annak nem mondhat ellent. )

 A jogszabályok két fontos jellemzője:

• kötelező erő (azaz állami úton kikényszeríthető)
• normativitás

 Adójogszabályok felépítése:

Általában az alábbi fejezetekből épülnek fel:

• általános rendelkezések
• különös rendelkezések
• értelmező rendelkezések
• hatálybaléptető, átmeneti rendelkezések
• mellékletek

Mit tartalmaznak, illetve melyek a legfontosabb elemei egy adójogszabálynak?

Megnevezi

• az adóalanyokat
• az adótárgyat/adófizetési kötelezettséget
• az adó alapját
• az adó mértékét
• az adómegállapítás, bevallás, fizetés módját, határidejét

Minden adójogszabálynak a „keretét” az Art. adja. Ha valamely adójogszabályban nem találtunk választ, akkor az Art-t kell fellapozni.

Ezen információkat a bejegyzés megjelenésének időpontjában hatályos jogszabályok alapján írtam, azóta nem frissítettem. 

Kapcsolódó bejegyzéseim:

Adózási alapfogalmak

Magyarország adójogrendszerének jellemzői