Ahhoz, hogy meg tudjuk érteni, illetve értelmezni tudjuk az adójogszabályokat szükség van néhány jogi fogalom megismerésére is.
Jogszabály érvényessége a jogszabály létezését jelenti. Akkor érvényes egy jogszabály, ha a jogalkotásra felruházott szerve (pl. OGY) az eljárási szabályok betartásával megfelelő jogszabályt alkotott és e jogszabály illeszkedik a jogszabályi hierarchiában és kihirdetése, illetve közzététele megvalósult.
A jogszabály hatályossága a jogszabály alkalmazhatóságát jelenti. A hatályos jogszabály ténylegesen alakítja a jogviszonyokat. (időbeli, területi, tárgyi és alanyi hatály) A hatályosság előfeltétele az érvényesség.
Tehát elmondható, hogy minden hatályos jogszabály érvényes, de nem minden érvényes jogszabály hatályos. 🙂 (A hatályon kívül helyezés adójogi normák esetében csak a hatályosságot érinti, de a norma érvényességét, alkalmazhatóságát nem. Az adókötelezettség keletkezésekor hatályos, majd később hatályon kívül helyezett adójogi normát a megállapításhoz való jog elévülésének napjáig továbbra is alkalmazni, követni kell!!!)
Meg kell különböztetnünk az alábbi fogalmakat:
A Magyar Közlönyben, MNB honlapján, valamint a helyi önkormányzati lapokban történő megjelentetéssel hirdetik ki a jogszabályokat.
A jogszabályalkotást az Alaptörvény szabályozza.
Jogszabályi hierarchia rendező elvei segítenek a megfelelő jogszabály kiválasztásában.
Magyarországon 2012. óta kétféle megjelenési formája van a jogszabályoknak:
Természetesen az Alaptörvény kiemelkedik a törvények szintjétől. Egyetlen egy jogszabály sem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel!
Vannak még további jogszabályok, pl. a korábban kibocsátott, ma már nem létező típusú jogszabályok, amelyek a magyar jogrendszerből még nem koptak ki. Pl. törvény erejű rendelet.
Természetesen jogszabályoknak tekintjük az Európai Közösség szervei által kibocsátott jogi normákat is. Az EU jogforrásai:
Az EU rendelet a tagállamok területén közvetlen hatállyal bír, azaz közvetlenül alkalmazható, míg az irányelvnek nincs közvetlen hatálya, egyszerűen megfogalmazva „irányt mutat” a tagállamoknak. Az irányelv kötelezi a tagállamokat bizonyos meghatározott célok elérésére, de a megvalósításba nem szól bele, azt a tagállamra bízza, mely belső jogi eszközökkel éri el (de el kell érnie). A határozat vagy döntés egy meghatározott címzettekhez szól (azaz nem normatív).
Kik, mely szervek alkothatnak jogszabályokat?
A törvény magasabb szintű jogszabály a rendeletnél, a rendeleti szinten a hierarchiát a kibocsátók hierarchiája határozza meg (a fentebb leírt sorrend alapján).
(Tehát nyilvánvalóan a helyi adókról szóló váci önkormányzat rendelete alacsonyabb szintű, mint a Htv., így annak nem mondhat ellent. )
A jogszabályok két fontos jellemzője:
Adójogszabályok felépítése:
Általában az alábbi fejezetekből épülnek fel:
Mit tartalmaznak, illetve melyek a legfontosabb elemei egy adójogszabálynak?
Megnevezi
Minden adójogszabálynak a „keretét” az Art. adja. Ha valamely adójogszabályban nem találtunk választ, akkor az Art-t kell fellapozni.
Kapcsolódó bejegyzéseim:
Magyarország adójogrendszerének jellemzői
