Mit jelent, hogy főállású, ki minősül főállású EV-nak?
az, aki
- nem áll egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban,
- nem folytat tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében
- megbízási szerződés vagy vállalkozási jogviszony keretében és nem munkaviszonyban foglalkoztatott más foglalkoztatónál
- nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak
Fontos! a főállású EV biztosítottnak minősül. Az az EV is, az egyéni vállalkozói jogviszonyában minősül biztosítottnak – főszabály szerint -, aki egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított.
Aki FEV (főállású egyéni vállalkozó), annak mind nyugdíjjárulékot, mint egészségbiztosítási– és munkaerő-piaci járulékot kell fizetnie. Járulékfizetési kötelezettségének megfizetését, illetve bevallását tárgyhót követő hónap 12-ig kell teljesítenie.
A járulékalap változó, attól függ, hogy milyen adózási módot választott a FEV. Főszabály szerint vállalkozói jövedelem szerinti adózás választása esetén a vállalkozói kivét, míg átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem. (KATA-s FEV és EVA-s FEV-re itt most nem térnék ki speciális eset mind a kettő.)
Mi az a vállalkozói kivét? Vállalkozói kivétnek számít az EV-i tevékenység során személyes munkavégzés címén elszámolt vállalkozói költség, amellyel szemben további költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető.
A járulékalap tekintetében fontos fogalom a járulékfizetési alsó határ. Természetesen, hogy ne legyen egyszerű, a nyj, ill. az egbj.-mepj esetében más-más ez az alsó szint. Előző esetében havonta legalább a minimálbér, utóbbi esetben havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Mindkét járulékfizetési alsó határ meghatározásakor a minimálbér helyett a garantált bérminimumot kell figyelembe venni, abban az esetben, ha az EV által végzett főtevékenység legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.
(A munkakörök betöltéséhez szükséges képzettség megítélésében segítséget nyújt a FEOR besorolás. A legtöbb esetben egyértelmű, hogy a garantált bérminimumot kell használni (2,3), ill. a minimálbért (9). De a 4-8-as csoportokban többletinformációkra van szükség. A munka bonyolultságától függően, ezekben a főcsoportokban vannak alapfokú végzettséggel is betölthető foglalkozások, melyekre elegendő a minimálbér alkalmazása. Arról, hogy a konkrét munkakör beöltéséhez szükséges-e valamilyen végzettség, bizonyos esetekben külön jogszabály rendelkezik, a KSH honlapján megtalálható módszertani útmutatót is segítségül hívhatjuk, melyek szintén segíthetnek eldönteni, hogy ezen főcsoportok foglalkozásaihoz milyen iskolai követelményszint tartozik.)
Járulékfizetési alsó határt olyan esetekben kell alkalmazni, amikor a járulékalap nem éri el a jogszabályban meghatározott minimális szintet. Tehát ha pl. a vállalkozói kivét május hónapban 50 ezer Ft, akkor nem az 50 ezer Ft a járulékalap, hanem a minimálbér/garantált bérminimum.
Mi a helyzet a családi járulékkedvezménnyel?
A biztosítottnak minősülő – azaz a FEV – egyéni vállalkozó is igénybe veheti, amennyiben a Szja tv által előírt családi adóalap kedvezményre jogosító feltételeknek megfelel. Fontos! a családi járulékkedvezmény csak a ténylegesen elért jövedelem után érvényesíthető, tehát ha nincs pl. vállalkozói kivét, csak a minimálbér/garantált bérminimum után fizette a járulékokat, akkor nem érvényesítheti.
Fontos megjegyezni még, hogy a családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított TB-i ellátásokra való jogosultságát.
Mentesség?
Igen, van, hogy nem kell fizetni a járulékokat. Az alábbi esetekben mentesül az EV az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék, valamint a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége alól:
- ha az EV táppénzben, baleseti táppénzben, CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve!!! ha a GYES, ápolási díj folyósításának tartalma alatt vállalkozói tevékenységet személyesen folytatja
- ha az EV katonai szolgálatot teljesít, mint önkéntes tartalékos katona, fogvatartott
- ha az EV ügyvédi tevékenységét, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, EV-i tevékenységét szünetelteti
Fontos! Amennyiben a fenti feltételek valamelyike nem áll fenn az adott hónap minden napján, akkor a járulékfizetés alsó határát arányosan, naptári naponként egy harmincad rész figyelembe vételével kell megállapítani.
Ezen információkat a bejegyzés megjelenésének időpontjában hatályos jogszabályok alapján írtam, azóta nem frissítettem.
Kapcsolódó bejegyzésem:
Kommentek