Vállalkozó Anyukák

Melyiket éri meg választani? – összehasonlító táblázat

Készítettem egy összehasonlító táblázatot, mely által képet kaphatunk arról, hogy mely adózási forma választása a legideálisabb. Ez egy nagyon egyszerű, „lebutított” táblázat. Minden egyéni vállalkozó esete más és más, hisz más a bevétel összege, más a tevékenysége, az egyik még mellette társas vállalkozó is stb. Szóval nem könnyű az összehasonlítás, ráadásul az adónemeknél más-más speciális szabályok is vannak. De azért a lényegi különbség látszik.

Az egyéni vállalkozó az alábbi adózási formák közül választhat:

  • átalányadó
  • vállalkozói jövedelemadó (tételes költségelszámolás)
  • KATA
  • EVA

Általánosságban elmondható, hogy egy vállalkozó adózik a jövedelem után, vállalkozói kivét után és az osztalék után. Persze nem minden esetben, pl. átalányadózás esetén nincs osztalék. Adófizetési kötelezettsége mellett járulékfizetési kötelezettsége is keletkezik, a táblázat ezt is tartalmazza. (A járulékfizetési alap is eltérhet.) Egyéni vállalkozónak szakképzési hozzájárulást nem kell fizetnie. A táblázat tartalmazza a helyi iparűzési adót is (Htv. alapján mértéke 2%), melynek alapja a különböző adózási formák választása esetén, más és más (pl. EVA esetén az EVA alap fele).

A példában főfoglalkozású egyéni vállalkozóról van szó, aki alanyi adómentes, nem áfa alany. Éves bevétele 6 millió Ft, éves költsége 1,2 millió Ft. VSZJ esetében a vállalkozói kivét a minimálbér, azaz 1,260 ezer Ft.

összehasonlító táblázat

 

A táblázatból látszik, hogy érdemesebb a KATA-t választani, legalábbis ilyen nagyságrendű bevétel esetén.

Ezen információkat a bejegyzés megjelenésének időpontjában hatályos jogszabályok alapján írtam, azóta nem frissítettem. 

 

Kapcsolódó bejegyzéseim:

Főállású egyéni vállalkozó járulékai

Az egyéni vállalkozó és a TB

KATA-s, EVA-s FEV járulékai

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!