Az alanyi adómentességről

• Vállalkozó Anyukák
• 2015. július 23. csütörtök

 

 

Az ÁFA tv. lehetőséget biztosít ún. különleges adózási módok választására, illetve vannak olyan esetek, amikor kötelezővé teszi azt (pl. utazásszervezési tevékenység).

Az egyik legismertebb választható különleges adózási mód az alanyi adómentesség. Ez egy lehetőség, választható, választhatósága pedig feltételekhez kötött, nem választhatja akárki akármikor. A feltételek pedig az alábbiak:

• belföldi gazdasági célú letelepedettség
• belföldi termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás éves szinten kifejezett göngyölített összege 6 millió forintot nem lépheti túl

Évközben is választható abban az esetben, ha évközben történik a nyilvántartásba vétele az adóalanynak, ha pl. július 12-én alakul egy új gazdasági társaság. Ebben az esetben a 6 millió Ft időarányosan teljesítendő. Főszabály szerint tárgyévet megelőző év utolsó napjáig kell az adóhatóságnak bejelenteni az AAM választását. A 2016. évre vonatkozóan 2015. december 31-ig.

Vannak bizonyos tevékenységek, amelyekből származó bevételt nem kell figyelembe venni a fenti összeghatárnál. Ilyen pl. külföldi teljesítésű ügyletek, közérdekű tevékenység, új közlekedési eszköz értékesítése, tárgyi eszköz értékesítése stb.

Mikor szűnik meg az AAM?

• ha az adóalany a 6 millió Ft-os értékhatárt meghaladja (megjegyzendő, hogy ebben az esetben a megszűnés évét követő második naptári évig nem választható újra ezen adózási mód)
• ha az adóalany nem kívánja a következő évben már alkalmazni (ebben az esetben is természetesen az adóhatóságnak be kell jelenteni)
• nem örökölhető, tehát ha jogutódlással szűnik meg az adóalany, a jogutód nem lesz automatikusan AAM, de választhatja

Az AAM ún. nem valódi mentesség, hisz levonási jog nem kapcsolódik hozzá. DE! mégis van néhány ügylet, melynek kapcsán nem járhat el AAM minőségben, vagyis amely ügyleteknél a „normál” adózási szabályokat kell alkalmaznia.

• fordított adózáskor
• Közösségen belüli beszerzés, import esetén
• külföldi teljesítési helyű szolgáltatás nyújtása esetében, feltéve természetesen, hogy az adott szolgáltatás a teljesítési hely szerinti államban nem adómentes (adólevonási joggal élhet)
• ingyenes termékkivonás, ingyenes szolgáltatásnyújtás esetén, amennyiben ezek beszerzésekor levonási jog kapcsolódott, ezért az értékesítést is adóztatni szükséges
• tárgyi eszköz értékesítésekor (amennyiben beszerzésekor levonási jog kapcsolódott)
• adóköteles ingatlan értékesítésénél (levonási joggal élhet)
• új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése

Érdekes helyzet áll elő az utóbbinál, hisz ez alapjában véve egy adómentes értékesítés (Közösségen belüli termékértékesítés adómentes), az adót a beszerző fizeti meg a saját tagállamában. Tehát maga az ügylet adófizetési kötelezettséget eredményez. Ez az adómentesség pedig adólevonási joggal jár, persze meghatározott feltételek mellett.

AAM minőségben akkor sem járhat el, ha az AAM státusz előtti időszakban változás áll be a levonható adó összegében. Pl. 2015. évre választotta az adóalany az AAM-et, de 2014. decemberre vonatkozóan változott a levonható áfa összege.

 

Mi a helyzet a számlakibocsátással? Maga a számla egyik fő célja, lényege, hogy csak és kizárólag ezalapján lehet adólevonási jogot gyakorolni. Egy AAM-et választó adóalany levonási joggal nem élhet, mégis számla kibocsátási kötelezettség terheli, amelyen természetesen áthárított adót nem tüntethet fel. ÁFA bevallást viszont nem kell benyújtania, kivéve természetesen, ha rendezendő fizetendő adója, vagy levonási joga keletkezett.

 

 

Ezen információkat a bejegyzés megjelenésének időpontjában hatályos jogszabályok alapján írtam, azóta nem frissítettem. 

 

Ha tetszett a bejegyzésem és hasznosnak tartod, kérlek oszd meg másokkal is!