Az adóbevallás egy – formanyomtatvány felhasználásával tett – jognyilatkozat, amely aláírt és benyújtott formájában magánokiratnak minősül. A közokirattal ellentétben a magánokiratból hiányzik a közhitelesség, azaz nem bizonyítja, hogy tartalma megegyezik a valósággal. De a magánokirat ellenkező bizonyításig azt igazolja, hogy a benne a feltüntetett és nevesített kiállító a magánokirat tartalmát kitevő nyilatkozatot megtette, elfogadta, vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el. Természetesen bizonyos formai kellékek fennállása esetén, mint pl. az aláírás. A jognyilatkozatok felhasználhatók peres eljárások esetén, bizonyító erővel bírnak.
Az adóbevallás tehát az adóhatóság tudomására hozott adókötelezettségről– adózó által – tett nyilatkozat, amely egyben az adófizetési kötelezettséget is megalapozza. Természetesen ezen bevallásokat nem akármikor tehetjük meg, és nem is akárhogyan, hanem az ART-ben meghatározott határidőben. Az ART az adóbevallások tekintetében általános szabályokat ír le, és részletesebb szabályozást tartalmazhat egy adott adónemről szóló törvény (pl. Áfa tv.).
Természetesen előfordul a bevallás késedelmes teljesítése. Ebben az esetben a magánszemély 200.000 Ft-ig, a nem magánszemély pedig 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható (amennyiben az adózó késedelmét nem menti ki, vagy az adóhatóság kimentését nem fogadja el). Jogkövetkezmények nélkül – az akadály megszűnését követő – 15 napon lehet pótolni, ennek feltétele, hogy az igazolási kérelmét az adóhatóság elfogadja.
Az adóbevallás lehetséges tartalmi elemeit az Art. 31.§-a határozza meg. Az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó összeg, megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Általában az önadózással megállapított adókról adónként (adónemenként) kell a bevallást benyújtani, külön formanyomtatványon kell pl. a társasági adót, a személyi jövedelemadót, az általános forgalmi adót bevallani.
Az adóbevallásokat postai vagy elektronikus úton nyújthatjuk be. Néhány éve bizonyos adónemeknél csak és kizárólag elektronikus úton teljesíthetőek az adóbevallási (adatszolgáltatási) kötelezettségek. Ilyen pl. a munkáltatók, kifizetők általi járulékbevallás, vagy az EK tagállamában illetőséggel nem bíró adózó is csak elektronikus úton, elektronikus aláírás alkalmazásával teljesítheti bevallási kötelezettségét.
Fontos tudni, hogy adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést főszabályként csak a bejelentési kötelezettség teljesítését követően érvényesíthet az adózó, de bevallást olyan időszakról is tehet, amelyben még adóazonosító számmal nem rendelkezett. Tehát, ami pénzkifizetéssel jár, ahhoz szükséges az adóazonosító szám.
Szót kell ejteni az ún. bevallás érétkű nyilatkozatról, illetve a bevallást helyettesítő nyomtatványról is. Előbbi eset, ha pl. a magánszemély a kifizetőnél arról nyilatkozik, hogy a kifizetést járulékfizetési kötelezettség nem terheli, ezen nyilatkozat – a jogkövetkezmények szempontjából – bevallás értékű. Utóbbit többek között alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, lakásszövetkezet tehet (társasági adóbevallás helyett), amennyiben az adóévben vállalkozási tevékenységből származó bevételt nem ért el, vagy e tevékenységhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számolt el.
Amivel nagyon fontos tisztában lenni: FELELŐSSÉG
Ha külső segítséget veszünk igénybe adóbevallásunk kitöltésénél, elkészítésénél, akkor az alábbiakkal mindenképpen tisztában kell lennünk.
- ha adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő ellenjegyzi az adóbevallást, az adóbevallás hibájáért a jogkövetkezményt nem az adózó, hanem a segítséget nyújtó ellenjegyző terhére állapítja meg az adóhatóság. Az adótanácsadó a bevallás kitöltésénél a számítási hibák, illetve a nyomtatványok helyes kitöltése tekintetében terheli felelősség.
- azonban az ellenjegyző nem felel a bevallás valódiságáért, azért az adózó Hiszen az adószakértő csak a neki átadott dokumentumok alapján készítheti el a bevallást, annak valódiságát nem igazolja aláírásával. Amennyiben az adóhatóság egy ellenőrzése kapcsán adókülönbözetet tár fel, az ebből eredő adóhiányért az adózónak kell viselni a következményeket.
- a képviselőként eljáró személy ezzel szemben főszabályként nem veszi magára az ellenjegyzőnél már említett felelősséget. A hibás, hiányos vagy késve benyújtott adóbevallásért az adózó
Ezen információkat a bejegyzés megjelenésének időpontjában hatályos jogszabályok alapján írtam, azóta nem frissítettem.
Ha tetszett a bejegyzésem és hasznosnak tartod, kérlek oszd meg másokkal is!
Kommentek