Ha valamilyen kötelezettségünknek (pl. bevallási, adófizetési) nem teszünk, vagy késve teszünk eleget, azt az adóhatóság nem hagyja szó nélkül, fizetnünk kell, de más módon is (intézkedésekkel) büntethet. A jogkövetkezményekről az ART VIII. fejezetében olvashatunk bővebben.
Jogkövetkezmények:
- késedelmi pótlék
- önellenőrzési pótlék
- adóbírság
- mulasztási bírság
- intézkedések
A késedelmi pótlékot az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától számítva kell megfizetni. Kivételt képez, ha az illeték törlésére pl. a jogügylet felbontása miatt került sor (pl. az adásvételi szerződést felbontották). Bizonyos esetekben az adóhatóság későbbi időpontot is megállapíthat a pótlékfizetés kezdőnapjaként (méltányosság esetén). De amikor az adóbírság mérséklésének sincs helye, akkor a késedelmi pótlék mérséklése sem alkalmazható.
A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A jogalkotó rendes volt, mert rendelkezik arról is, hogy késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. J
A késedelmi pótlék összegét az adóhatóság állapítja meg és közli az adózóval, de az értesítést meg nem várva, az adózó a saját számítása szerinti összeget előbb is megfizetheti.
Önellenőrzési pótlékot akkor kell fizetni, ha az adózó az adót/költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti. Ezen pótlékot az adózó állapítja meg és a bevallással egyidejűleg köteles megfizetni.
Összege: a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani (az eredeti bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig).
Adóbírságot adóhiány esetén kell fizetni. Adóbírságot állapítanak meg abban az esetben is, ha pl. az adózó jogosulatlanul igényelt támogatást, amennyiben már igénybe vették, de adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet is (önadózás esetén csak akkor, ha az esedékességig nem lett megfizetve).
Az adóbírság mértéke az adóhiány 50%-a. Ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, bizonylatok, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, akkor az adóhiány 200%-a.
Mulasztási bírság kiszabása több esetben is lehetséges. Pl. bejelentési kötelezettségnek nem tettek eleget vagy bevallás benyújtására nem került sor, adószámhoz kötött tevékenységet adószám hiányában folytatnak.
Mulasztási bírság összege: magánszemély adózó 200 ezer Ft-ig, más adózó 500 ezer Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. DE! az adóhatóság 1 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki, ha az adózó számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztotta, illetve, ha nem a tényleges ellenértéket tüntette fel, valamint ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat(ott).
Intézkedés lehet
- ingóság lefoglalása mulasztási bírság kiszabása mellett (pl. cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszköze, fuvarozott termék). A lefoglalt ingóságot az adóhatóság értékesítheti, ha az adózó a mulasztási bírságot az esedékességtől számított 15 napon belül nem fizeti meg.
- mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja (pl. be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén). Ismételt előfordulás esetén a lezárás 30/60 napra módosítható. Fontos, hogy ebben az esetben fellebbezéssel nem lehet élni. A lezárás bizonyos esetekben nem alkalmazható (pl. ha a helyiség az adózó lakásában található).
- mulasztási bírság kiszabása mellett elrendelheti az adóhatóság az adószám törlését, ha a beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének – többszöri pótlására való felhívás ellenére – sem tesz eleget az adózó.
Ezen információkat a bejegyzés megjelenésének időpontjában hatályos jogszabályok alapján írtam, azóta nem frissítettem.
Ha tetszett a bejegyzésem és hasznosnak tartod, kérlek oszd meg másokkal is!
Kommentek