Jogorvoslatok …

… a közigazgatási hatósági eljárásban

Alaptörvényünk rendelkezik arról, hogy „mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.”

Sokszor nem is tudjuk, mit tehetünk, ha a T. Hatóságtól (bármelyiktől) döntést (határozatot vagy végzést) kapunk. Itt az elején már tisztázzunk két fogalmat. A döntés és a végzés nem ugyanaz. Határozatot az ügy érdemében hoznak, míg végzést minden más kérdésben. Érdemi döntésben a hatóság valamilyen jogot vagy kötelezettséget állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, vagy jogot keletkeztet/szüntet meg. Lényegét tekintve joggal/kötelezettséggel kapcsolatban hoz döntést.

A 2004. évi CXL törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket) alapján az alábbi jogorvoslatokkal lehet élni a közigazgatási döntésekkel összefüggésben.

Vannak kérelemre induló, illetve hivatalból induló jogorvoslati eljárások. Ezen kívül megkülönböztetjük az ún. rendes és rendkívüli jogorvoslatokat. Rendes jogorvoslat esetén az ügy a közigazgatási szervezetrendszeren belül marad, onnan nem kerül ki pl. a bíróság elé, míg a rendkívülinél igen.

• Kérelemre induló jogorvoslat
  • rendes
    • fellebbezési eljárás
    • újrafelvételi eljárás
  • rendkívüli
    • bírósági felülvizsgálat
    • az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás
  • Hivatalból induló jogorvoslat
    • rendes
      • döntés módosítás vagy visszavonása (a döntés hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárása)
      • felügyeleti eljárás
    • rendkívüli
      • ügyészi felhívás

Fellebbezésről (Ket 98.§ – 108.§) röviden

A fellebbezés a leggyakoribb és a legismertebb mindközül. Fellebbezést az elsőfokú határozat ellen lehet tenni, bármilyen okból, amelyre tekintettel a döntést sérelmesnek tartjuk. Vannak persze olyan esetek, melyeknél nincs helye a fellebbezésnek, ezeket az eseteket a Ket nevesíti. Néhány kivételtől eltekintve a végzések ellen sincs helye önálló fellebbezésnek.

Természetesen nem akármikor lehet fellebbezést előterjeszteni, határidőhöz kötött, a döntés közlésétől számított 15 napon belül annál a hatóságnál, amely a megtámadott döntést hozta (emiatt rendes jogorvoslat).

Ha fellebbezés benyújtására került sor, a fellebbezéssel megtámadott határozatban fogalt jogok nem gyakorolhatók és a fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van (persze itt is vannak kivételek). A hatóság módosíthatja vagy visszavonhatja a fellebbezéssel megtámadott határozatát. Amennyiben ezt nem kívánja megtenni, úgy a fellebbezést felterjeszti a másod fokú hatósághoz. Innentől kezdve kezdetét veszi a másod fokú eljárás. A másod fokú hatóság a sérelmezett döntést, illetve az azt megelőző eljárást is megvizsgálja, majd dönt. Dönthet az első fokú döntés helybenhagyásáról, megváltoztatásáról (súlyosabb kötelezettségen nem állapíthat meg) vagy megsemmisítéséről. Ez utóbbinál új eljárásra utasíthat.

Ezen információkat a bejegyzés megjelenésének időpontjában hatályos jogszabályok alapján írtam, azóta nem frissítettem. 

Ha tetszett a bejegyzésem és hasznosnak tartod, kérlek oszd meg másokkal is!