A szociális hozzájárulási adóról (szocho)

• Vállalkozó Anyukák
• 2015. október 14. szerda

2012. óta van jelen az életünkben. A foglalkoztatók által fizetendő 27%-os társadalombiztosítási járulék helyébe lépett, azzal a lényeges különbséggel, hogy a szocho adóként funkcionál, ahogy ezt már leírtam egy korábbi bejegyzésemben is. Ennek pedig azért van jelentősége, és azért fontos tisztázni, mert önmagában a szocho megfizetése senkit semmilyen társadalombiztosítási ellátásra, támogatás igénybevételére nem jogosít. S mivel adó, így ezen adóval összefüggő hatósági ügyben az eljárás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik.

Kinek miért hogyan kell megfizetnie?

• a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira (pl. munkaviszony) tekintettel
• egyéni vállalkozónak, mezőgazdasági őstermelőnek saját maga után
• természetes személynek bizonyos esetekben

A 2011. évi CLVI. törvény felsorolja azokat az eseteket, amikor nem keletkezik szocho fizetési kötelezettség. Így nem alanya a szocho-nak:

• nyugdíjas/özvegyi nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozó
• kistermelő
• mezőgazdasági őstermelő abban az esetben, ha nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége, vagy magasabb járulékalap választásáról nyilatkozik

Az adó alapja:

• a kifizető által természetes személynek juttatott nem önálló tevékenységből származó jövedelem (SZJA adóelőleg alap) pl. munkabér
• érdekképviseleti tagdíj
• önálló tevékenységből származó jövedelem (SZJA adóelőleg alap)
• tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj

Az adó mértéke: 27%

A számított adó (adóalap * 0,27) nem azonos a fizetendő adóval. A számított adó csökkenthető a törvényben meghatározott adókedvezmények összegével.

Ezen információkat a bejegyzés megjelenésének időpontjában hatályos jogszabályok alapján írtam, azóta nem frissítettem. 

Kapcsolódó bejegyzések:

Melyiket éri meg választani? – összehasonlító táblázat

Főállású egyéni vállalkozó járulékai

Az egyéni vállalkozó és a TB