„Jó pap holtig tanul” tartja a régi közmondás. A modern társadalomban, amikor már minden (agyon) szabályozva van, nem mindegy milyen formában történik ez a holtig tanulás. Legfőképp annak nem mindegy, akinek adófizetési kötelezettsége keletkezik ezáltal, mert pl. a munkavállalóját iskolába íratja.
Ebben a bejegyzésemben röviden arról írok kinek mikor mit mennyit és miért kell fizetni. A magánszemély esetében jövedelem után keletkezik adófizetési kötelezettség, hiszen ha munkáltatója hozzájárul a képzéssel kapcsolatban felmerült költségekhez, ezáltal jövedelmet juttat a munkavállalójának. Talán már többször leírtam az egyik legfontosabb alapelvet, miszerint bármit szerzünk, bármilyen formában, azután fizetünk kell az államnak (adó, illeték formájában), sőt van olyan eset is, amikor nem szerzünk jövedelmet, mégis kell fizetnünk egy minimális összeget (pl. egyéni vállalkozó kötelezően megfizetendő járulékai). A másik oldalon (munkáltató) juttatásról van szó, mely szintén adófizetési kötelezettséget vonhat maga után. Felmerülhet az a kérdés is, hogy egyáltalán képzési költség elszámolható-e.
Tanulni sokféleképpen és módon lehet. Jelen esetben két fontos fogalmat kell tisztázni:
- iskolarendszerű képzés (SZJA 71.§ (6) bekezdés)
- iskolarendszeren kívüli képzés (SZJA 3.§ 88. pont)
A lényegi különbség tanulói/hallgatói jogviszony megléte (diákigazolvány igazolja), ha ez megvan, akkor iskolarendszerű képzésről, ha nincs meg, akkor, iskolarendszeren kívüli képzésről beszélünk.
Iskolarendszerű képzés
Munkáltató szempontjából az iskolarendszerű képzés költség átvállalása béren kívüli juttatásnak minősül az évente a minimálbér 2,5-szeresét meg nem haladó rész (idén 105.000 * 2,5 = 262.500). Az alábbi feltételek megléte esetén:
- a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges vagy
- a képzés a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismertek megszerzését/bővítését szolgálja
Munkáltató által fizetendő közterhek:
Alap: a juttatás értékének 1,19-szerese
SZJA 16%
EHO 14%
Például a képzési költség 120.000 Ft, akkor a közterhek alapja: 120.000 * 1,19 = 142.800.
Fizetendő SZJA:142.800 * 0,16 = 22,848,-
Fizetendő EHO: 142.800 * 0,14 = 19.992,-
Ha a fenti keretösszeget (262.500,-) átlépik, akkor már béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásnak minősül, s így magasabb, 27%-os EHO fizetési kötelezettség terheli a munkáltatót, természetesen a 16%-os SZJA mellett.
Iskolarendszeren kívüli képzés
Az SZJA törvény az alábbi lényeges szabályt mondja ki:
”Nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog használatára, szolgáltatás igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása), abban az esetben sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas ….”
Tehát ebben az esetben a magánszemélynek (munkavállalónak) nem keletkezik adóköteles bevétele/jövedelme, s így adófizetési kötelezettsége sem. A munkáltatói részéről sem kell adókötelezettséggel számolni.
IKK lehet:
- nyelvtanfolyam
- OKJ tanfolyam (ha nem áll fenn tanulói/hallgató jogviszony)
- egyéb tanfolyam
Önálló tevékenység, egyéni vállalkozás
Az SZJA törvény 3. sz. melléklete (Az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségekről) tartalmazza az elszámolható költségeket, bár ez nem teljes körű. A mellékletben nem szerepel a szakmai képzés költsége, de egyúttal nem zárható ki, hogy elszámolásra kerülhessen.
Az SZJA törvény 11. sz. melléklete (A vállalkozói költségek elszámolásáról) alapján:
„ az egyéni vállalkozó által képzésre fordított igazolt kiadás, ha az
- a) más magánszemély képzése érdekében merült fel, az azzal összefüggésben megfizetett közterhekkel együtt;
- b) a saját – a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges – szakismeretének megszerzése érdekében merült fel, ide nem értve az iskolarendszerű képzéssel összefüggő kiadást”
Tehát az önálló tevékenység esetében és egyéni vállalkozás esetében is elszámolható költségként a képzési díj, feltéve, ha az alábbi szabálynak eleget tesz:
Fontos szabály, hogy csak az a költség számolható el minden esetben, amely a bevétel megszerzése érdekében szükséges.
Társasági adó hatálya alá tartozó adóalanyok is elszámolhatják a képzés kifizető által viselt költségeit, beleértve a költségekhez kapcsolódóan felmerült és fizetendő közterheket is. (Tao tv. 3. sz. melléklet) Természetesen a fenti fontos szabály megléte esetén.
Kommentek