EKHO, azaz egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (2. rész)

1.0Vállalkozó Anyukákhttps://vallalkozoanyukak.cafeblog.huVállalkozó Anyukákhttps://vallalkozoanyukak.cafeblog.hu/author/vallalkozoanyukakgmail-com/EKHO, azaz egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (2. rész) <ul> <li>Ekho alapja, mértéke és megállapítása (4.§)</li> </ul> Az ekho alapja a magánszemély bevétele (3.§ (2) alapján), csökkentve az áfa-val (amennyiben a magánszemély áfa fizetésére kötelezett). A magánszemély az ekhoalap összegéből 15% ekhot fizet, ha nyugdíjas, akkor 11,1%-ot. A kifizető az ekhoalap után 20%-ot. A kifizető a magánszemélyt terhelő ekho-t levonással állapítja meg, abban az esetben is, ha a kifizetést számla alapján teljesíti. A magánszemély előzetesen nyilatkozhat akképp is, hogy az ekho megállapítását, bevallását, megfizetését ő maga teljesíti. Fontos! a kifizetőt és a magánszemélyt az ekho alapját képező bevétellel összefüggésben az Ekho tv-ben szabályozott kötelezettségeken túlmenően – a mulasztási bírságot kivéve – egyéb adóval és más közteherrel összefüggő fizetési kötelezettség nem terheli. <ul> <li>Ekho választására vonatkozó nyilatkozat (5.§)</li> </ul> Az a magánszemély, aki foglalkozását munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban folytatja, az ekho választására, illetőleg mértékére vonatkozó nyilatkozatát az adóévben bármikor megteheti azzal, hogy a kifizető a nyilatkozatot a még nem számfejtett összegre veszi figyelembe. A kifizető mindaddig a magánszemély említett nyilatkozata szerint jár el az adóévben, amíg a magánszemély azt vissza nem vonja. A magánszemélynek az adóévben esedékes további kifizetések tekintetében vissza kell vonnia az ekho választására tett nyilatkozatát, ha a bevétel nagysága alapján a továbbiakban az ekho már nem alkalmazható az adóévben, azaz az évi értékhatárt már meghaladta. A kifizető a magánszemély nyilatkozata ellenére, vagy annak visszavonása hiányában sem alkalmazhatja a továbbiakban az ekho-t, ha a magánszemély tőle származó bevétele - amely után ekhót fizetett - az adóévben az összeghatárt meghaladja. A magánszemély nyilatkozhat úgy is, hogy a ekho megállapítást, bevallást, megfizetést átvállalja. <ul> <li>Ekho jogosulatlan választása (6.§)</li> </ul> Amennyiben a kifizetőnek tett nyilatkozata alapján a magánszemély bármely ok miattnem volt jogosult az ekho választására, de az ekho-t megfizette, e bevétel ekho alapnak tekintett részét az SZJA- kötelezettség megállapításánál figyelembe kell venni. Azaz az ekho alap 9,5%-át SZJA-előlegnek kell tekinteni. Továbbá az ekho alapnak tekintett része után 9% különadót köteles a magánszemély adóbevallásában feltüntetni és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. Abban az esetben, ha jogosulatlan választást az okozza, hogy a magánszemély ekho alapot képező bevétele az adóévben a jogosultsági határt meghaladta és/vagy a tevékenységére tekintettel nem tehetett volna nyilatkozatot, a magánszemély18% különadót köteles megfizetni az bevallott ekho alap után. A magánszemély SZJA- kötelezettségének megállapítása során a jogosulatlan ekho alapot képező bevételt ilyen esetben is figyelembe kell venni. A különadóként megfizetett összeggel a magánszemély további ellátási jogosultságotnem szerez. <ul> <li>Az ekho-val teljesített közterhek és azok megoszlása(8.§)</li> </ul> A jogszerűen ekho alapként figyelembe vett bevétel után a közterhek e törvényben szabályozott megfizetésével teljesülnek - a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó törvényi rendelkezésekben meghatározott, a kifizetőt terhelő közterheket, - a Tbj.-ben meghatározott biztosítottat terhelő járulékokat érintő befizetési, illetve levonási, - a kifizetőt és a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadózásikötelezettségek. A magánszemélyt terhelő ekho-ból az ekho alap 1,6%-a természetbeni egészségbiztosítási járuléknak, 9,5%-a személyi jövedelemadónnak, 3,9%-a nyugdíjjáruléknak (kivéve, ha nyugdíjasról van szó) minősül. A kifizetőt terhelő ekho és a magánszemélyt terhelő különadó szociális hozzájárulási adónak minősül. <ul> <li>Ekho megfizetése és bevallása (10.§)</li> </ul> A kifizetőt terhelő ekho-t a kifizető az Art. rendelkezései szerint vallja be és fizeti meg. A kifizető az ekho-t a magánszemélytől levonja és a tárgyhónapot követő hónap 12-ig fizeti meg az adóhatóság részére. A bevallást is tárgyhónapot követő 12-igteljesíti (1408, 1408M-10- sz. bevallás). Amennyiben ezen kötelezettségeket a magánszemély átvállalta, úgy az általa megállapított ekho-t negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig fizeti meg. Az ekho alapját és fizetendő összegét negyedéves bontásban a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként az éves SZJA bevallásában (08-02 lapon) vallja be. (08-01-es lapon kell bevallani azt a jövedelmet, amelyre vonatkozóan a kifizetőnek írásban tett nyilatkozata szerint az ekho szabályai szerint tett eleget az arra jogosult magánszemély). <ul> <li>A magánszemélyt megillető TB ellátások (12.§)</li> </ul> Az állami költségvetésbe fizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult. <h6 style="text-align: center">Ezen információkat a bejegyzés megjelenésének időpontjában hatályos jogszabályok alapján írtam, azóta nem frissítettem. </h6> Kapcsolódó bejegyzéseim: <a title="Ekho 1. rész" href="https://vallalkozoanyukak.cafeblog.hu/2014/08/10/ekho-azaz-egyszerusitett-kozteherviselesi-hozzajarulas-1-resz/" target="_blank"> EKHO 1. rész</a> <a title="Ekho - összefoglaló" href="https://vallalkozoanyukak.cafeblog.hu/2014/09/20/osszefoglalo-ekho/" target="_blank">EKHO - rövid összefoglaló</a> Kapcsolódó jogszabály: 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Ha tetszett a blogbejegyzésem és hasznosnak is tartod, kérlek oszd meg a facebook-on.)rich