A válasz persze, igen, hisz mindent lehet. De én itt most nem erről szeretnék írni, hanem arról, hogy TGYÁS, GYED, GYES stb. folyósítása mellett mit lehet és mit nem, ha nem szeretnénk elesni ezen ellátásoktól.
Kétféle ellátásokat érint a témám:
I. egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai
a) terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS)
b) gyermekgondozási díj (GYED)
c) táppénz (idesorolandó, de a témánkat nem érintő ellátás)
II. családtámogatási ellátási formák
a) családi pótlék
- nevelési ellátás
- iskoláztatási támogatás
b) gyermekgondozási támogatás
- gyermekgondozási segély (GYES)
- gyermeknevelési támogatás (GYET)
c) anyasági támogatás
A kétféle ellátás közötti legfőbb különbség, hogy az előbbi folyósításához (I.) biztosítási jogviszony szükséges, míg az utóbbihoz (II.) nem. Mindegyik ellátás kérelemre indul. Magától az Egészségpénztár, illetve az Államkincstár nem utalja.
- I. Egészségbiztosítási ellátások
A TGYÁS, illetve a GYED, mint jövedelempótló ellátáshoz való jogosultságot, illetve folyósításuknak feltételeit az Ebtv. szabályozza. Ez a törvény nem rendelkezik külön a különböző jogviszonyokban (munkavállaló, társas vállalkozó, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) álló kismamákról. Azonos feltételekkel kaphatnak ellátást. Ezen két ellátásról általánosságban elmondható, hogy abban a két esetben nem járnak, ha a jogosult anyuka az ellátás folyósítása alatt keresőtevékenységet folytat és/vagy keresetben, díjazásban részesül, illetve, nincs meg a szükséges biztosítási jogviszonya.
Nézzük kicsit részletesebben, mert ez így nem teljesen pontos (Ebtv. V. fejezet)
a) Terhességi-gyermekágyi segély
Az Ebtv. alapján TGYÁS az alábbi esetekben nem jár (41. §)
- a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
- ha bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazását és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.
- annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.
Ebből is látszik, hogy a törvény egyértelműen kimondja, a TGYÁS folyósítása alatt nem lehet személyesen közreműködni vállalkozásban. Ez egyszerű volt, menjünk tovább.
b) Gyermekgondozási díj
Mi a helyzet GYED folyósítása melletti önálló tevékenység végzése esetén? (42/C. §).
Nem jár a gyermekgondozási díj, ha
- a jogosult a gyermek 1 éves kora előtt bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazását – ellenében munkát végez vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;
- a jogosult a gyermek 1 éves kora előtt – munkavégzés nélkül – megkapja a teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj;
- a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban – ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást – részesül;
- a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
- a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve, ha a gyermek 1 éves kora után a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
- a jogosult előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti;
- a gyermekgondozási díj első igénybevétele a gyermek egy éves kora után kezdődik, az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazását – ellenében munkát végez vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet személyesen folytat, kivéve, ha az igénylő a gyermekre tekintettel terhességi-gyermekágyi segélyt vett igénybe, vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal.
Bár itt hosszabb a lista, de ami a vállalkozásban való részvételt illeti, itt is hasonló a rendelkezés. Nem régóta „engedi” a jogszabály, hogy a gyerek 1 éves kora után a GYED folyósítása mellet korlátlan időtartamban lehet tevékenységet végezni. Tehát a 42. § és a 42/C. § a gyerek 1 éves kora előtti időszakról rendelkezik, illetve szabályozza, mely esetekben esik el az anyuka az adott ellátástól.
Kicsit bonyolultabb, ha azt tesszük fel, hogy ügyvezetői tevékenységet elláthat –e az anyuka, ha nem részesül ezért juttatásban? A jogszabály nem rendelkezik részletesen a díjazásról, annak összegéről, kifizetéséről, Szja köteles-e a juttatás vagy sem. Ha nem részesül díjazásban, de választott tisztségviselői jogviszonyban áll a kismama, akkor ez az ellátás folyósítását nemkorlátozó tényező.
Tehát személyesen nem működhet közre a vállalkozásban (nem vághat hajat, nem lakkozhatja a körmöket a szépségstúdióban, nem varrhat ruhát stb.), de mint ügyvezető a munkáltatói jogokat gyakorolhatja (díjazás nélkül), pl. munkaszerződéseket írhat alá.
- II. Családtámogatási ellátások
a) családi pótlék
A családi pótlék havonta kifizetett állami támogatás. A családi pótlék magában foglalja a nevelési ellátást, illetve az iskoláztatási támogatást.
aa) A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár.
ab) Az iskoláztatási támogatás pedig tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét.
b) gyermekgondozási támogatás
ba) A GYES, állampolgári jogon jár, folyósítása mellett korlátlan időtartamban lehet a vállalkozási tevékenységet folytatni a gyermek 1 éves kora után.
bb) Ami még kérdéses lehet, az a GYET melletti önálló tevékenység végzése.
A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladóan folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki
- az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve
- a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá az Sztv. 43. §-a szerinti kiemelt ápolási díjnak vagy az Sztv. 43/A. §-a szerinti emelt összegű ápolási díjnak az Szt. 44. § (2) bekezdése szerinti összegét
- olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el;
- előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.
Ebből kifolyólag, ha otthoni munkáról van szó, az anyukákra ez jellemző lehet, akkor nincs időkorlátozás. A Cstv. nem rendelkezik részletesebben erről.
c) anyasági támogatás
Az anyasági támogatás egyszeri összeget takar, melyet a szülést követően 6 hónapig lehet igényelni. Folyósítása nem függ attól, hogy valaki végez-e keresőtevékenységet-vagy sem.
Ezen információkat a bejegyzés megjelenésének időpontjában hatályos jogszabályok alapján írtam, azóta nem frissítettem.
Kapcsolódó bejegyzéseim:
7 Tipp az anyaság és saját vállalkozás összehangolására
Kapcsolódó jogszabályok:
– 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (Ebtv)
– 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról (Cstv)
– 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
– 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Sztv)
(Ha tetszett a blogbejegyzésem és hasznosnak is tartod, kérlek oszd meg a facebook-on.)
Kommentek