A XXI. században az autó már nem számít luxuscikknek, legfeljebb csak néhány autómárka. Majdnem minden vállalkozás használ személygépkocsit. Egy gépjármű birtoklása, használata különböző adó- és illetékfizetési kötelezettséget keletkeztethet. Ez (is) egy olyan téma, amiről rengeteget lehet írni, ezért csak apránként adagolom. (Igyekszem inkább csak a lényeget leírni, ha valakit ez mégsem elégít ki, a kapcsolódó jogszabályokban megtalálható a részletesebb – ezen témához kapcsolódó – szabályozás.)
A céges autóra vonatkozó jogszabályok, háttérjogszabályok:
- 1991. évi LXXII. törvény a gépjárműadóról (Gjt.)
- 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (Áfa tv.)
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
- 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
- 2000. évi C. törvény a számvitelről (Sztv.)
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv)
- 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról (Kknyt)
- 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről
- 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról
- 13/1991. (V. 21.) PM rendelet a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról
- 304/2009. (XII. 22.)Korm. rendelet a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről
Az alábbi bontásban fejtem ki részletesebben külön-külön blogbejegyzésben:
Bár a fentebb felsorolt adók és illetékek a gépjárművekre vonatkoznak, de az adó tárgya nem minden adónemnél, illetéknél ugyanaz, sőt!
A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű után gépjárműadót, míg a nem kizárólag magánhasználatú személygépkocsi után – a gépjárműadó fizetési kötelezettségtől függetlenül – cégautóadót kell fizetni. Legfőbb különbség, hogy a cégautóadót csak személygépjármű után kell fizetni. Míg a gépjárműadó, illeték tehergépjárművekre, autóbuszokra, pótkocsikra is kiterjed(het). Gépjárműadót csak a forgalomba helyezett gépjárművek után kell fizetni.
A Gjt. általános rendelkezése alapján (1.§ 2. bek)
„E törvény hatálya nem terjed ki a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára, a négykerekű segédmotoros kerékpárra, a külön jogszabály szerinti „méhesházas” gépjárműre, a munkagépre, a CD, a CK, a DT, az OT és a Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva.”
Tehát nem minősül gépjárműadó és cégautóadó tárgyának asz a személygépkocsi, amely CD, CK, DT stb. betűjelű rendszámmal rendelkezik.
Ennyi rövid bevezető után a következő blogbejegyzéseim a céges autókkal kapcsolatos adókról és illetékekről fognak szólni.
(Ha tetszett a blogbejegyzésem és hasznosnak is tartod, kérlek oszd meg a facebook-on.)
Kommentek