Vállalkozó Anyukák

A XXI. században az autó már nem számít luxuscikknek, legfeljebb csak néhány autómárka. Majdnem minden vállalkozás használ személygépkocsit. Egy gépjármű birtoklása, használata különböző adó- és illetékfizetési kötelezettséget keletkeztethet. Ez (is) egy olyan téma, amiről rengeteget lehet írni, ezért csak apránként adagolom. (Igyekszem inkább csak a lényeget leírni, ha valakit ez mégsem elégít ki, a kapcsolódó… Tovább »

  Egy saját vállalkozás elindításánál, mindegy milyen formában működik (egyéni vállalkozás, kft stb.) a közterhekkel kapcsolatos céges kötelezettségek megszervezése, átgondolása elengedhetetlen. Ahhoz, hogy ki tudjuk választani a részünkre előnyös adózási formát, ehhez ismernünk kell a lehetőségeinket. Ismernünk kell – többek között – az állam által „felkínált” adózási formákat, adónemeket (eva, kata, tao stb.), ezek feltételrendszerét,… Tovább »

Egy példán keresztül szeretném szemléltetni a különbségeket néhány adózási forma tekintetében. Igyekszem majd több példát is hozni, mert szerintem úgy jobban értelmezhető, átlátható egy-egy adott téma, jobban láthatók az esetleges összefüggések, előnyök, hátrányok.   Újságíró Emma egy havilaptól szeptemberben kapott egy felkérést cikkírásra. Megállapodásuk alapján bruttó 115.000 Ft illeti meg. Költséget nem kíván elszámolni, így… Tovább »

  Ekho alap: magánszemély bevétele Jogosultsági értékhatár: 25 millió Ft/adóév Ekho mértéke: 15% (mszemély), 11,1% (nyugdíjas msz), 20% (kifizető) Bevallás: – kifizető nyilatkozat alapján: havonta, tárgyhót követő hó 12-ig – magánszemély (ha átvállalta): évente a SZJA bevallásban Megfizetés: – kifizető nyilatkozat alapján: havonta, tárgyhót követő hó 12-ig – magánszemély (ha átvállalta): negyedévente, negyedévet követő hó… Tovább »

  Ekho alapja, mértéke és megállapítása (4.§) Az ekho alapja a magánszemély bevétele (3.§ (2) alapján), csökkentve az áfa-val (amennyiben a magánszemély áfa fizetésére kötelezett). A magánszemély az ekhoalap összegéből 15% ekhot fizet, ha nyugdíjas, akkor 11,1%-ot. A kifizető az ekhoalap után 20%-ot. A kifizető a magánszemélyt terhelő ekho-t levonással állapítja meg, abban az esetben… Tovább »

  Számomra sokáig egy nagy kérdőjel volt az ekho, biztos sokan voltak/vannak vele így. Az alábbi összefoglalómmal remélem, sokak számára segítséggel tudok lenni. Röviden: Az ekhot csak magánszemélyek választhatják, munkaviszony, megbízási, vállalkozási jogviszony esetén. Vállalkozó Anyukaként úgy gondolom a megbízási, ill. vállalkozási szerződés jöhet szóba. (Mindkét jogviszonyra a Polgári Törvénykönyv szabályai alkalmazandók, míg munkaviszony esetében… Tovább »

A 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet a csaknem húszéves 24/1995. (XI. 22.) PM rendeletet hatályon kívül helyezte. Az új rendelet a Magyar Közlöny 89. számában jelent meg. Ezen rendelet – a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről – néhány jelentős módosítást tartalmaz a számlázó programok tekintetében. Az… Tovább »

Mit kell tudni még a számláról? A számlával kapcsolatban van még miről írni.   • Meghatalmazott általi számlakiállítás Számlát más is kiállíthat helyettünk, pontosabban képviseletünkben, egy általunk választott meghatalmazott. Sőt, több meghatalmazott is lehet, de egy ügylethez kapcsolódóan kizárólag egy meghatalmazott tehet eleget. Azaz egy termék eladásáról csak egyvalaki állíthat ki számlát (természetesen csak egyszer)…. Tovább »

Főszabály szerint egy ügyletről egyféle bizonylatot kell kibocsátani. Vagy számlát, vagy nyugtát. Mikor melyiket kell kiállítani? Erről szeretnék írni kicsit bővebben. Szabályozva van, mikor mit kell kiállítani, melyek a formai, tartalmi elemek, meddig kell megőrizni stb. Alapvetően két jogszabály kapcsolódik ezen témához: – az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, valamint – a… Tovább »

  Az idei évben nem az adóváltozások érintették a legérzékenyebben a gazdálkodókat, sokkal inkább a vezető tisztségviselők kártérítési felelősségének hatálybalépése. Az új Ptk. Harmadik könyve szól a jogi személyről, illetve a vezető tisztségviselő felelősségéről. (Pkt. Harmadik könyv, I. rész, III. cím, VI. fejezet). “3:24. § [A vezető tisztségviselő felelőssége] A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége… Tovább »

A válasz persze, igen, hisz mindent lehet. De én itt most nem erről szeretnék írni, hanem arról, hogy TGYÁS, GYED, GYES stb. folyósítása mellett mit lehet és mit nem, ha nem szeretnénk elesni ezen ellátásoktól. Kétféle ellátásokat érint a témám:   I. egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai a)      terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) b)      gyermekgondozási díj (GYED) c)       táppénz… Tovább »